(Szerző: Földes Veronika) A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövelést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 23 százalékuk jelez előre – derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett munkaerő-piaci előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 42 országában, csaknem 41 ezer munkáltató körében végzett negyedéves felmérést; Magyarországon a munkáltatók 530 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg az idei harmadik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +5 százalékos átlagos értéket ért el, ami negyedéves szinten 3 százalékpontnyi, éves szinten pedig 9 százalékpontnyi csökkenést mutat ugyan, ám továbbra is nettó növekedési kilátásokat tükröz.

„A jelenlegi makrogazdasági helyzetben a munkáltatók jelentős része kivár: 47 százalékuk sem növelni, sem csökkenteni nem tervezi munkaerőkeretét a következő hónapokban – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Bár a munkaerőhiány a legtöbb szektorban jócskán enyhült a múlt évek során, a küszöbön álló élénkülés reményében a cégek továbbra is tartózkodnak a látványos méretű elbocsátásoktól, létszámcsökkentést inkább csak úgy valósítanak meg, hogy megüresedő pozíciókat átmenetileg üresen tartanak.”

Az ágazatokat vizsgálva megállapítható: az iparágak között számottevő eltérések tapasztalhatók. Miközben a kommunikációs szolgáltatások (NFM: -17%), illetve az egészségügy és élettudományok (-10%) területén akár számottevő létszám-csökkentésekre is sor kerülhet, a pénzügy és ingatlan (+32%), illetve az információ-technológia (+15%) területein figyelmet keltő létszámnövekedés is bekövetkezhet. A gazdaság szempontjából a legmeghatározóbb az alapanyag- és feldolgozóipar (+9%), ahol enyhén átlag feletti lehet a létszámbővítés, ugyanakkor a fogyasztói javak és szolgáltatások(-3%) területe stagnálás közeli képet mutat.

Az ország egyes régiói között is nagyok lehetnek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásaia Közép-Dunántúlon (NFM: +15%), valamint Észak-Magyarországon (+12%). A többi régióban az átlagos körüli vagy annál kisebb létszámnövekedésre lehet számítani. Ezúttal lefelé Közép-Magyarország (-6%) és a Nyugat-Dunántúl (-8%) lóg ki a sorból: e két régióban többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerő-felvételt.

Cégméret alapján a mikrovállalkozások a legpesszimistábbak (NFM: -4%), a többi kategóriában enyhe többségben vannak a munkaerőfelvételt tervezők.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi tekintetben változatlanok a kilátások a munkaerő-piaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 24 százalékon áll. Esést a vizsgált 42 ország egyikében sem várnak. Európában kicsivel az átlag alatti a várakozás, az öreg kontinensen

a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: +30%), illetve Írországban (+29%) terveznek kiemelkedő munkaerő-bővülést.

Európán kívül a következő hónapokban elsősorban az Egyesült Arab Emirétusokban (+48%), Indiában (+42%), Costa Ricában (+38%), Brazíliában (+32%), illetve az USA-ban (+30%) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal a többi között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók munkaerő-felvétellel kapcsolatos döntéseit mennyire befolyásolják a jelenleg is fennálló világkereskedelmi bizonytalanságok. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy 45 százalékuk HR-döntéseit legfeljebb kismértékben alakítja ez a tényező, mérsékelt hatást 36 százalék tulajdonít neki, és csupán 17 százalék jelezte azt, hogy érzékelhető hatása van a kereskedelmi vámok körüli konfliktusoknak a munkaerő-felvételi döntéseire (2 százalék nem adott választ).

Egy másik kérdés azt firtatta, hogy az aktuális HR-stratégiát mennyiben érintik a munkaerő idősödésével, a tapasztalt alkalmazottak nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kihívások. Nem meglepő módon a válaszadók 49 százaléka jelezte azt, hogy ennek a tényezőnek mérsékelt vagy akár jól érezhető hatása is van a humánerőforrás-stratégiára. Magyarországon egyre nő a munkavállalók átlagos életkora, ami azzal is jár, hogy demográfiai okok miatt öt éven belül mintegy 300 ezerrel csökkenhet a