Tizenhárom ország helyreállítási tervét már jóváhagyta, négy további uniós tagállamét – Szlovéniáét, Litvániáét, Ciprusét és Horvátországét pedig ma hagyja jóvá a gazdasági és pénzügyminiszterekből álló tanács – számol be a Covid-segély aktualitásairól a MarketResearschTelecast. Szlovákia és Ausztria például már július 13-án zöld utat kapott a támogatásokhoz. A magyar tervet a bizottság továbbra is vizsgálja, noha július 12-én lejárt a jóváhagyás határideje. Hasonló cipőben jár Lengyelország is, igaz, az ő határidejük július utolsó napjára esik.
A hétvégén az egyik brüsszeli szóvivő megerősítette: az Európai Bizottság továbbra sem tud kedvező fejleményről beszámolni Magyarország kapcsán, aminek a többi között az egyik oka az LMBTQ-közösség elleni diszkrimináció.
Videó-összeállításban számolt be a Deutsche Welle a Budapest Pride-ról. A megszólaltatottak két fontos dolgot mondtak ki: a mostani törvény és a köréje szőtt referendum tovább növeli az országon belüli megosztottságot. Másrészt, az LMBTQ-közösségek tagjai szép lassan elhagyják az országot, ha nem változtatják meg a törvényt vagy ha nem lesz kormányváltás. Az amerikai NBC tévécsatorna is interjúval gazdagítva ad pillanatképet a rendezvényről. A The New York Times elsőként azt emeli ki: ezrek vonultak az utcára, hogy szolidaritást vállaljanak az LMBTQ-közösségekkel. Sőt, a szerkesztőség még videót is mellékelt a cikkhez, s a helyszíni beszámolóban az uniós parlamenti képviselő, Terry Reintke beszédéből is idézett: ez nem csupán magyar, hanem nemzetközi ügy, lévén szó alapvető emberi jogokról. A világ egyik legismertebb napilapja nemcsak résztvevőket és elemzőket szólaltatott meg, hanem átfogó képet adott a várható brüsszeli következményekről is, hogy hazánk legkevesebb 2 600 000 millió forinttól esik el (ennél nagyobb összegű hitelt már visszautasított az Orbán-kormány). Noha a cikk kiemeli, hogy természetesen nem az úgynevezett homofób törvény miatt, hanem az igazságszolgáltatás megbéklyózása és a korrupció miatt. Idézi az újság Orbán pénteki rádióinterjújából azt a részt, hogy szerinte a korrupcióra való hivatkozás csak „fedősztori”, mert a gyermekvédelmi törvényt támadják – figyelmeztetve e helyütt az Orbán-féle csúsztatásra, félrevezetésre. Amire nem mellesleg Terry Reintke is figyelmeztetett: „nem vesszük be Orbán dumáját”.
A The Guardian videós összeállításában megszólalók szerint Orbán ezzel a törvénnyel az uniós és jogállami problémákról akarja elterelni a figyelmet, össze akarja ugrasztani egymással az egyébként is szétszakadt ország lakóit, hergeli az embereket és így készül a választásokat megnyerni.
A CNN a párizsi tudósítóját küldte Budapestre, hogy a törvényről alapos összeállítást készítsen, s valóban több volt ez, mint egy beszámoló a Budapest Pride-ról. Az egyik interjúalany úgy fogalmazott, egészen fiatalon, évekkel ezelőtt is megbélyegezték és megfelemlítették, de vajon mi jöhet még Orbán mostani intézkedése után: börtönbe zárnak, vagy az utcán megölnek?
Egy híján hatvan sajtóorgánumot számoltam össze, ami a témát feldolgozta. Ekkora visszahangja nem volt még a Pride fesztiválnak, leszámítva a legelső felvonulást.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter maga jelentette be az Egységes Oroszország képviselői frakciójának legutóbbi ülésén, hogy Magyar-, Olaszországba és Ausztriába látogat augusztusban – tudjuk meg a Russian Today orosz nyelvű változatából. Úgy fogalmazott, hogy neki nagyon jó barátai vannak Nyugat-Európában, köztük sok kollégája is, és ők hívták meg. Ezeknek tesz majd eleget a jövő hónapban. Beszélt arról az aggályáról, hogy a Nyugat az instabilitás légkörének megteremtésére törekszik Oroszország szomszédos országaiban. Első helyen Beloruszt, Ukrajnát és Moldáviát említette meg. Emellett kijelentette: nem hagyja, hogy hazáját egy újabb fegyverkezési hajszába belekergessék. A cikk arról nem ír, hogy Lavrovot Szijjártó meghívta a magyyar nagykövetek értekezletére.
A holokauszt idején elrabolt műkincsek újabb azonosításáról ad hírt az amerikai AP hírügynökség. New Yorkban aukcióra akartak bocsátani 17 temetési-halotti tekercset, ám kiderült, hogy az 1830–90-es évekből Romániából, Magyarországról, Ukrajnából és Szlovákiából származó feljegyzések történelmi értéket képviselnek. A Kestenbaum & Company aukciós ház felvette a kapcsolatot a hatóságokkal, a brooklyni legfőbb ügyészséggel és a Zsidó Restitúciós Világszervezettel; az aukciót lefújták, és most igyekeznek az örökösök nyomára bukkanni, hogy visszaszolgáltassák a nácik által ellopott relikviákat.