Az ókori Irak a Biblia legismertebb történeteinek helyszíne: ott épült Noé bárkája, ott született Ábrahám és ott emelték fel Bábel tornyát. Ezek a helyszínek azonban örökre elvesztek… vagy mégsem? Szakértők egy csoportja indult Irakba, hogy felfedje a sivatagi homok fedte városokat. A kutatás hamar eredményt hozott: nemcsak egy régi hídra, de egy teljes csatornahálózatra is leltek a homok alatt. A Viasat History legújabb A Biblia elveszett városai című dokumentumsorozata szeptember 25-én vasárnap 21 órától pedig – pazar légi felvételekkel kiegészítve – Magyarországon is bemutatja a rendkívüli felfedezéseket.
Bagdadtól 300 km-re, Dél-Irak homokja különleges helyet rejt az emberiség történelmében. Hatezer esztendővel ezelőtt a sumérok ott építették meg a világ első városait, és ezek, illetve maga a sumér civilizáció óriási hatással volt a Bibliában szereplő történetekre. A Teremtés könyve szerint a világ ott született: ott volt az édenkert, ott zúdult le a nagy özönvíz és Noé leszármazottjai is ott építették meg Uruk városát. A British Museum megbízásából érkezett csapat az Uruk mellett található 4000 éves megavárost, Girsut veszi górcső alá, amely nagyjából 20 ezer embernek adott otthont. A szakértők a többi között egy híd furcsa, X alakú talpazatára bukkantak, ami mai szemmel talán jelentéktelennek látszhat. Sok ezer évvel ezelőtt azonban forradalmi építménynek számított, ami egy ősi vízellátó rendszert is működtetett. Ez a híd nem csupán a legrégebbi, amit valaha találtak, de a léte azt sugallja, hogy évezredekkel ezelőtt ez a vidék még egészen más jellegű volt. Drónok és az általuk készített felvételek százai a kutatók feltárták, hogy Girsu városát keresztül-kasul szelték a csatornák, és a falait az ősidőkben víz vette körül, am termékeny vidéket eredményezett – édenkert volt azon a tájon. A jelenleg a sivatag közepén fekvő város a maga idején olyan volt, mint most Velence.
Annak ellenére, hogy Babilon egyike a Biblia legtöbbet emlegetett városainak, meglepően keveset tudunk az eredetéről. Az Irakot átszelő Eufrátesz partján található városnak mindössze 3%-át tárták fel. Sokak szerint a városban található lépcsős templom a Bábel tornyáról szóló történetre emlékeztet, csakhogy senki nem tudja megmondani, hogy a templom és a város pontosan hány éves. Úgy vélik, hogy Babilon 1800 évvel Jézus születése előtt, Hammurapi uralkodása alatt emelkedett fel, illetve ő építette az eredeti lépcsős templomot is. Egy nemrég talált feljegyzés pedig arról árulkodik, hogy az emberek kinevették azokat, akik a Babilonban használt, sárból készült téglákból próbáltak tornyot építeni, ami aztán összeomlott – csakúgy, mint Bábel tornya.
A Biblia elveszett városai című kétrészes dokumentumsorozatból megtudható az is, hogy Babilon óriási metropolisz volt, aminek életben kellett tartania a sumér kultúrát – a többi között annak forradalmi írástudását. Ezért írást oktató iskolák sokasága nyílt területén, ahol olyan sumér történetek másolásával gyakorolták a tollforgatást, mint például a nagy özönvíz legendája.