Stop Budapest-adó – Karácsony testőrök nélkül

(Forrás: nepszava.hu, képek: Erdős Dénes) Szimpatizánsaival találkozott Karácsony Gergely Budapesten az alsó rakparton, a Lánchíd melletti részen, a Magyar Tudományos Akadémia előtt.

Kisebb sétára hívta őket a főpolgármester, hogy a „Budapest-adó” ellen tiltakozzanak. Politikustársaival a „Stop, Budapest-adó!” feliratot festették fel az aszfaltra. Az eseményen százak vettek részt.

Szombaton a Hírhugó nevű oldal azt írta, hogy Karácsony Gergely Facebook-oldalán vasárnapra tüntetésre hívta az ellenzéket. 

„A kormány büntető hadjáratba kezdett Budapest ellen. A tiszta és világos választói akaratot költségvetési eszközökkel, a városunkra szabott igazságtalan és káros megszorításokkal akarja felülírni. Ezért kérlek, hogy most vasárnap, június 21-én délelőtt 10 órától 11 óráig a megnyitott pesti alsó rakparton, a Lánchíd melletti részen, a Magyar Tudományos Akadémia előtti szakaszon álljunk ki együtt a fővárosunkat fojtogató elvonások, a kicsinyes politikai bosszú ellen. Örülnék, ha újra találkozhatnánk és válthatnánk pár szót vasárnap” – írta a Hírhugó szerint a főpolgármester.

Csakhogy ilyen bejegyzés nem szerepelt Karácsony Gergely Facebook-oldalán.

A 444 megkereste Balogh Samut, a főpolgármester kabinetfőnökét. Ő azt válaszolta a portálnak, hogy nem lesz szervezett tüntetés, csak egy akció. Ezt azzal indokolta, hogy hetek óta érződik az igény egy egyértelmű kiállásra a budapestiek védelmében, erre szerveződik az akció vasárnap. Az eseményről a korábban feliratkozott szimpatizánsokat értesítették. Közölte azt is, hogy nem lesz bejelentésköteles rendezvény, de a főpolgármester valóban ott lesz a megnyitott rakparton vasárnap délelőtt 10 és 11 között.

Karácsony Gergely pénteken közösségi oldalán jegyezte meg, hogy 30 év óta először fordul elő, hogy a főváros nettó befizetőjévé válik az államkasszának, vagyis nem az állam finanszírozza Budapestet, hanem Budapest az államot. Hozzátette, hogy amit kap a város mindenféle támogatás formájában, annál most többet von el tőle az Orbán-kormány. Emlékeztetett arra: múlt héten derült ki, hogy Budapesttől elvesznek 12 milliárd forintot.

Álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy Budapest finanszírozza az államot. Úgy véli, ezt nyugodtan nevezhetjük Budapest-adónak, amely minden egyes budapestinek körülbelül 20 ezer forintjába kerül évente.

Karácsony Gergelynek aligha hiányzik az ilyen megalázó gesztus: 2008. február 28-án Orbán Viktor Budapesten, a XVII. kerületben kampányolt az egészségügyi népszavazás ügyében, ahol egy idős férfi kezet csókolt neki. (Fotó: Vörös Szilárd)

Pósfai Orsi (Mérce) ekként számolt be a vasárnap kora délelőtti eseményről:

Vasárnap reggel Karácsony Gergely „közös sétára” invitálta a szimpatizánsait a pesti alsórakparton, hogy ezzel tiltakozzanak a kormány Budapestet érintő megszorításai ellen. Az eseményen, bár elvileg nem tüntetésről volt szó, több százan megjelentek, a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia között a rakpart megtelt résztvevőkkel.

Az akció központi eleme járdafestés volt: „Stop Budapest-adó” feliratot fújtak fel az MTA előtti villamossínek mellé. Ezen felül annyi történt, hogy Karácsony Gergely sétálgatott a résztvevők között, akik „hajrá, Gergő, hajrá, Budapest” skandálással biztatták, valamint a megjelent médiának nyilatkozott a főpolgármester.

Az esemény nem lett nyilvánosan meghirdetve, cset-üzenetekben hívták meg rá Karácsony szimpatizánsait. Balogh Samu, Karácsony kabinetfőnöke szerint „hetek óta érződik az igény egy egyértelmű kiállásra a budapestiek védelmében”, ezért volt szükség az akcióra. Az eredetileg titkos akciónak induló kiállásról először a Hírhugó adott hírt, amiben idézték az eseményre invitáló cset-üzenetet (bár a cikkben még úgy hivatkoztak rá, mintha Karácsony nyilvános Facebook-posztban írta volna):

„A kormány büntetőhadjáratba kezdett Budapest ellen. A tiszta és világos választói akaratot költségvetési eszközökkel, a városunkra szabott igazságtalan és káros megszorításokkal akarja felülírni.”

Az elmúlt hetekben a kormány és több önkormányzat között egyre nőtt a feszültség, miután kiderült, hogy utóbbiak a 2021-es költségvetés alapján továbbra is súlyos megszorításokra számíthatnak az ún. szolidaritási adó növelése, a gépjárműadó elvétele és az iparűzési adó csökkenése következtében. Sőt, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése alapján ezek a megszorítások maradnak a következő néhány évben is.

Karácsony szerint a költségvetés „egy hadüzenet az önkormányzati rendszer számára”, pedig „mi nem akarunk háborút”.

Karácsony Gergely nyilatkozik a sajtónak a Budapest-adó ellen szervezett akción.

Nemcsak Budapest vezetősége tiltakozik a megszorítások ellen: Halmi József, Győrtelek polgármestere múlt héten adott ki közleményt a kistelepülési polgármesterek nevében, amiben jelezte, hogy nem értenek egyet az önkormányzatokat érintő pénzügyi elvonásokkal, a Költségvetési Bizottság szerdai ülésén pedig több város, többek közt Siófok, Tatabánya és Érd polgármesterei szerettek volna szóhoz jutni és érvényre juttatni a költségvetéssel kapcsolatos kritikáikat, de a bizottság kormánypárti többsége nem adott nekik szót.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerint a városnak egészen addig kiegyensúlyozott költségvetése volt, aminek a járvány és a kormány által elvett adók is rosszat tettek. Márki-Zay az ATV-nek elmondta, több polgármesterrel is beszélt, akik aggályosnak tartják azt, hogy a legtöbb önkormányzatnál a kormány kegyeitől függ, hogy milyen adókat kapnak vissza és vesznek el tőlük.

Az ellenzéki pártok is több alkalommal élesen bírálták a jövő évi költségvetést, a „cserbenhagyás” és a „gyengeség” költségvetésének nevezve azt, a hét elején emiatt közös módosító indítványt adtak be.

Orbán Viktor szerint az önkormányzatoknak semmi okuk a panaszra, mivel állítása szerint a 2021-ben nőni fog a költségvetésük, adóbevételekből is több lesz. A miniszterelnök szerint a tiltakozásnak inkább lobbitevékenységként értelmezhető. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón többször is érintette a Lánchíd felújítása és az augusztus 20-i tűzijáték költségei körül a kormány és a főváros között kialakult konfliktust, szerinte „Budapestnek még mindig van 180 milliárd forintnyi állampapírja, tehát nehezen lehetne azt állítani, hogy ne lenne pénze a kötelezettségeire”.