Termelői, kisboltos csődhullámot okozhat a visszamenőleges árbefagyasztás

(Szerző: helyben.hu) A friss tejet nem érinti a kormány árbefagyasztó intézkedése, amely februártól egyelőre három hónapig tart hat élelmiszerre. Áruk tűnhetnek el a polcokról, mások pedig látványosan drágulni fognak, hazai tulajdonú üzletek és termelők mehetnek tönkre az intézkedés hatására. Épp a „hivatalból díjátalányozva utált” multik jöhetnek ki jobban ebből. (A nyitó képhez: ők is a fix árakra esküdtek; foto: Fortepan.)

„Hat termék esetében – kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej – beavatkozunk az árak alakulásába” – közölte Facebook-videóban Orbán Viktor szerdán. Most már néhány részletet is ismerünk a februártól hatályba lépő, és az október 15-i árakat visszahozó intézkedésről, amelynek rendelete a napokban lát napvilágot. A három hónap letelte után meghosszabbítható, és a friss tejre nem érvényes, csak a tartósítottakra. Továbbá: a kereskedőknek saját korábbi bolti áraikat kell visszaállítaniuk, és biztosítaniuk kell az októberi árumennyiséget. A szabályt meg nem tartókat tetemes bírsággal, akár eltiltással büntethetik.

A rögtönzöttnek tetsző döntés lényegében a nemrégiben Szerbiában bevezetett árstop másolása, a termékek köre is azonos. Kérdések és félelmek sora azonban továbbra is fennáll. Nézzünk meg néhányat.

Hasonlóan az évek óta rögzített lakossági energiaárhoz, a nemrégiben elrendelt üzemanyagár-stophoz és a jelzálog-hitelek visszamenőleges kamatvágásához: az árakat meghatározó gazdasági folyamatokra nem képes hatni a kormány. Az energia az egykorinak a sokszorosába kerül, a mezőgazdaságban hatalmas költségnyomás hajtja fel az árakat, a termelők épp mostanában készültek 15-30 százalékos áremelésekre. Ha ezt nem képesek érvényesíteni a kiskereskedelemben, akkor tönkre mennek. A kiskereskedelemben pont a folyamatosan „megvédett” hazai kisboltok képesek legkevésbé ellenállni, ráadásul ezekben az üzletekben októberben is magasabbak voltak az árak, mint a nagy láncokban. Körükben csődhullámot indíthat el, ha le kell nyelniük a pár hónap alatt bekövetkezett drágulást.

A folyamatosan szapult multik ezzel szemben könnyedén megtehetik, hogy a sok ezer egyéb termék árában érvényesítik a veszteséget, vagyis a vásárlók végül semmit nem nyernek az árstoppal. Súlyos veszély továbbá, hogy az érintett termékek közül a nagy láncok (is) lemondanak a drágább fajtákról és csak a legolcsóbb, esetleg gyenge minőségűekből rendelnek. Szintén a nemzetközi cégek lehetősége, hogy ha találnak az itteninél olcsóbb külföldi árut, arra cserélik az eddigi hazait. Ezek mind-mind a magyar termelőket fogják sújtani.

Talán nem túlzó annak feltételezése, hogy a nemzetközi cégek végül is megköszönik a kormánynak a piacellenes intézkedést.

Mert: kis boltok ezrei mehetnek csődbe, vevőik pedig a multikhoz áramlanak, amelyek az ár-kiegyenlítéssel esetleg minimális veszteséggel megússzák ezt a hatósági áras időszakot, és végül újabb piacot nyernek.

Súlyos jogi problémát vet fel a visszamenőleges árstop. Önmagában is, de azoknál még inkább, akik már megrendelt árukat kötelesek kevesebbért eladni, mint amennyiért megvették. Emiatt akár perek is indulhatnak az állammal szemben (hacsak Orbán meg nem tiltja). Végezetül: nagyjából 40 ezer bolt árul élelmiszert, erősen kérdéses, hogyan fogják tudni ellenőrizni, hogy mindenütt lejjebb vitték-e az árakat, és tényleg az október 15-ire.