Éppen évtizeddel ezelőtt, 2015. január 24-én jelent meg lapunkban, az Infovilág hírportálon ez a cikk. Döntse el, kedves Olvasó, változott-e azóta bármi is ebben a témában! (A nyitó képen: Orbánok focimeccsen/444.hu.)

«Érdes stílusa és versenyszelleme a magyar politika domináns figurájává és újabban Európa egyik legmegosztóbb vezetőjévé tette. Az utóbbi négy évben átírta a választási szabályokat, elfojtotta a sajtószabadságot, pártkádereket nevezett ki névlegesen független intézményekbe. Majd amikor az Alkotmánybíróság keresztezte az akaratát, korlátozta a testület hatáskörét, és a vitatott törvényeket beemelte az alkotmányba.

In July, speaking at a retreat for ethnic Hungarians in Romania, Orban delivered a speech decrying the failure of “liberal democracy” and announced his intention to construct an “illiberal state.” He was careful to explain that “illiberal” didn’t necessarily mean undemocratic, but his inclusion of Russia, China, and Turkey as models to be admired sounded alarms in Washington and Brussels. In December, while objecting to President Obama’s appointment of Colleen Bell, a former soap opera producer, as U.S. ambassador to Hungary, Senator John McCain denounced Orban as “a neofascist dictator, getting in bed with Vladimir Putin.” One Western diplomat in Budapest says of all countries in the European Union, Hungary, a member of the EU since 2004, is the most likely to turn away from democracy.

Gépi fordítással magyarul:

Júliusban, a romániai magyarok számára rendezett felvonuláson Orbán Viktor beszédében a „liberális demokrácia” kudarcát kárhoztatta, és bejelentette, hogy „illiberális államot” kíván építeni. Óvatosan magyarázta, hogy az „illiberális” nem feltétlenül jelent antidemokratikusat, de az, hogy Oroszországot, Kínát és Törökországot csodálandó modellként említette, riadalmat keltett Washingtonban és Brüsszelben. Decemberben, amikor kifogásolta, hogy Obama elnök Colleen Bell egykori szappanopera-producert nevezte ki az Egyesült Államok magyarországi nagykövetévé, John McCain szenátor „neofasiszta diktátorként, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal” ítélte el Orbánt. Egy Budapesten tartózkodó nyugati diplomata szerint az Európai Unió országai közül a 2004 óta EU-tag Magyarország a legvalószínűbb, hogy elfordul a demokráciától.

Amikor meghirdette a illiberális államot, Washingtonban és Brüsszelben megkongatták a vészharangokat. Egy Budapesten dolgozó nyugati diplomata úgy véli: az összes uniós tagállam közül Magyarország esetében a legnagyobb az esély arra, hogy elfordul a demokráciától.

Szövetségesei állítják, hogy jócskán a demokratikus normákon belül mozog, kerüli a konfrontációt, illetve a vitát. (Pl. a Business Week hiába kért tőle interjút.) Abban az Európában, amelyben egyre jobban feltör a gazdasági populizmus és az idegengyűlölő szélsőjobb, a mind inkább antidemokratikus Magyarország egy kíméletlenebb földrész hírnöke lehet.

By the time Orban was elected prime minister eight years later, his political positioning had already begun to shift. After a disappointing showing in the 1994 elections, he transformed Fidesz into a culturally conservative party, prompting a split with its libertarian wing, which included Fodor. “Today’s Orban is an anti-Orban,” says Fodor, now an opposition parliamentarian. “The most important element is power. The only value system is how he can reach power.”

Gépi fordítással magyarul:

Mire Orbánt nyolc évvel később miniszterelnökké választották, politikai pozíciói már kezdtek megváltozni. Az 1994-i választásokon elért kiábrándító eredmény után a Fideszt kulturálisan konzervatív párttá alakította át, ami szakítást eredményezett a liberális szárnnyal, amelyhez Fodor is tartozott. „A mai Orbán egy anti-Orbán” – mondja Fodor, aki ma ellenzéki parlamenti képviselő. „A legfontosabb elem a hatalom. Az egyetlen értékrendje az, hogy hogyan juthat hatalomra”.

Fodor Gábor azt mondja, hogy a mai Orbán régi önmaga ellentéte. Legfontosabb számára a hatalom, és egyetlen értékrendet követ: tudniillik, hogy miként tudja megszerezni/megtartani a hatalmat. Átváltozását sokan arra vezetik vissza, hogy 2002-ben vereséget szenvedett. Addig számára is az ország átalakítása, a szabad piacgazdaság megteremtése volt a cél. Mellár Tamás szerint azonban akkor rájött, hogy a makrogazdasági teljesítmény nem számít annyit, mint a népszerűség, amit úgy szerzel, hogy ígérsz valamit az embereknek.

A nemzet hangulata is változott: a rendszerváltás után megugrott a munkanélküliség, a külföldi tőke monopolpozíciókat épített ki magának és a demokratikusan választott politikusokról kiderült, hogy megvásárolhatók.

Gyurcsány Ferenc ezt így foglalja össze: amikor a magyarok rájöttek, hogy a szabadpiac nem szabadságot, hanem felelősséget jelent, ellene fordultak. Orbán elsőként vette ezt észre.

Nagy találmánya a rezsicsökkentés, de még riasztóbb, hogy nemrég lépéseket tett a polgári szabadságjogok megnyesegetésére, különösen, mivel még nagyon csenevészek a magyar demokrácia gyökerei. A nacionalizmus viszont erős, és időnként ijesztő formában nyilvánul meg. 1994–2011 között 14-ről 24%-ra nőtt azoknak az aránya, akik ellenszenvvel viseltetnek a zsidók iránt.

A kormány tavaly lépéseket tett, hogy a reklámadóval ellenőrizze a médiát. Az RTL Klub erre támadóbb és kritikusabb hangvételre állt át, amire válaszul a Fidesz képviselői nyilvánosan támadják a tévé munkatársait, vagy nem válaszolnak a kérdéseikre.

Dirk Gerkens vezérigazgató úgy jellemzi a helyzetet, hogy a hatalom ellenzékinek tekinti őket, ám híradásaik függetlenek. Így nem beszélnek az ellenzékről, amely alapvetően nem csinál semmit.

Gerkens says he’s also received threats of violence, delivered via friends or e-mails. He’s moved his family out of the country, left his apartment for a luxury hotel in central Budapest, and hired bodyguards. “It’s not Russia or Mexico,” he says. “But better safe than sorry.”

Gépi fordítással magyarul:

Gerkens azt mondja, hogy kapott már erőszakos fenyegetéseket is, amelyeket barátokon vagy e-maileken keresztül juttattak el hozzá. Családjával elköltözött az országból, lakását egy Budapest központjában lévő luxusszállodába költözött, és testőröket fogadott fel. „Ez nem Oroszország vagy Mexikó” – mondja. „De jobb félni, mint megijedni.”

A vezető folyamatosan kap fenyegetéseket, ezért családját külföldre költöztette, ő maga pedig újabban egy hotelben lakik. Testőrök kísérik. Mint mondja, ez nem Oroszország vagy Mexikó, de jobb félni, mint megijedni.

The police confiscated files and computer servers and escorted the organization’s director, Veronika Mora, to her apartment, where her computer was seized. Mora characterizes the government’s actions as attempts to intimidate groups like hers. “If they manage to take away an important funding source, they will have achieved what they wanted,” she says. “They will be able to continue to maintain pressure on NGOs, send them warnings, but at the same time not take any measures that would be seen as antidemocratic.”

Gépi fordítással magyarul:

A rendőrség lefoglalta az aktákat és a számítógépes szervereket, és a szervezet igazgatóját, Veronika Morát a lakásába kísérte, ahol lefoglalták a számítógépét. Mora úgy jellemzi a kormány intézkedését, hogy az olyan csoportokat próbál megfélemlíteni, mint az övé. „Ha sikerül elvenniük egy fontos finanszírozási forrást, akkor elérték, amit akartak” – mondja. „Képesek lesznek továbbra is nyomást gyakorolni a civil szervezetekre, figyelmeztetéseket küldeni nekik, de ugyanakkor nem tehetnek olyan intézkedéseket, amelyek antidemokratikusnak tekinthetők.”

Az Ökotárs elleni fellépést Móra Veronika úgy értékeli, hogy azzal a kormány az olyan csoportokat igyekszik megfélemlíteni, mint az övé. És ha sikerül eldugaszolni egy számottevő finanszírozási forrást, akkor elérték, amit akartak. Akkor képesek lesznek fenntartani a nyomást a civil szervezeteken, de nem tesznek semmit, ami antidemokratikusnak tűnne.

Ha egy valami megvilágítja, hogy milyen is Orbán, és miként gyakorolja hatalmát, akkor az a felcsúti stadion.

Az EU idáig jobbára csendben maradt a kormányzás módját illetően. Októberben azonban az USA korrupciós vádakkal megtagadta a beutazást hat magas rangú tisztségviselőtől.

Polls taken after the protests showed that Orban’s antidemocratic measures, combined with stories of cronyism and intimidation like the stadium project in Felcsut, had cost his party a drop in support of as much as 30 percent. “These postmodern populist politicians are like a show on stage,” says Andras Schiffer, president of Politics Can Be Different, a small green party. “The audience likes it a lot, but when they can see behind the curtain, the spell is broken.”

Gépi fordítással magyarul:

A tüntetések után végzett közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy Orbán antidemokratikus intézkedései, valamint a klientelizmusról és megfélemlítésről szóló történetek, mint például a felcsúti stadionprojekt, 30 százalékos támogatottságcsökkenést okoztak pártjának.„Ezek a posztmodern populista politikusok olyanok, mint egy színpadi showműsor” – mondja Schiffer András, a Politika lehet más, egy kis zöld párt elnöke.„A közönségnek nagyon tetszik, de amikor a függöny mögé látnak, megtörik a varázslat”.

Az internetadó elleni tüntetések után készült felmérések azt tanúsítják, hogy a Fidesz 30%-ot vesztett népszerűségéből a kormányfő antidemokratikus intézkedései, az urambátyám rendszerről érkező hírek, valamint az olyasfajta megfélemlítések miatt, mint ami a felcsúti stadion építését kísérte.

Schiffer András úgy látja: a posztmodern populisták olyanok, mint egy showműsor. A közönség nagyon szereti, de amikor bepillanthat a függöny mögé, megtörik a varázs.

Az alábbi cikket a Deepl gépi fordító ültette át magyar nyelvre

How Viktor Orban Became Europe’s New Strongman

Hogyan lett Orbán Viktor Európa új erős embere?

By Stephan Faris January 22, 2015

Írta: Stephen Faris/2015. január 22.

The soccer match hasn’t drawn much of a crowd. It’s being played in tiny Felcsut, Hungary (pop. 1,800), and the teams on the field are ranked 3rd and 10th out of the 16 squads vying for the national championship. Except for a small section where fans of the visiting team are clustered, only a sprinkling of the 3,500 seats are occupied.

A focimeccs nem vonzott nagy tömeget. A mérkőzést az aprócska Felcsúton (1800 lakos) rendezik, és a pályán lévő csapatok a 3. és 10. helyen állnak a 16 csapat közül, amelyek az országos bajnokságért küzdenek. Egy kis szektort leszámítva, ahol a vendégcsapat szurkolói csoportosulnak, a 3500 ülőhelynek csak egy kis része foglalt.

This isn’t the kind of contest where you’d expect a prominent politician to show up—unless that politician is Viktor Orban, 51, the Hungarian prime minister. Having just returned from a trip to South Korea, Orban’s made the 45-minute drive from Budapest to Felcsut. He’s wearing a black coat and long gray scarf, and when the game begins he’s standing by himself just outside the glass walls of the VIP booth, in line with the center of the field. When the home team, 10th-place Puskas Academy, threatens the opponent’s goal, he puts both hands over his mouth. When the ball goes wide, he turns and slaps a concrete pillar. Just before halftime, a Puskas attacker rifles the ball into the back of the net. Orban raises both arms in triumph.

Ez nem az a fajta verseny, ahol az ember elvárná, hogy egy prominens politikus megjelenjen – kivéve, ha ez a politikus az 51 éves Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök. Orbán nemrég tért vissza dél-koreai útjáról, és 45 percet utazott Budapestről Felcsútra. Fekete kabátot és hosszú, szürke sálat visel, és amikor a meccs elkezdődik, egyedül áll a VIP-kabin üvegfalain kívül, a pálya közepével egy vonalban. Amikor a hazai csapat, a 10. helyen álló Puskás Akadémia veszélyezteti az ellenfél kapuját, mindkét kezét a szája elé teszi. Amikor a labda messzire megy, megfordul, és egy betonoszlopra csap. Közvetlenül a félidő előtt egy Puskás-támadó a hálóba lövi a labdát. Orbán diadalittasan emeli fel mindkét karját.

For nearly two decades, Orban’s bruising style and competitive drive have made him the dominant figure in Hungarian politics—and lately, one of Europe’s most polarizing leaders. He was first elected prime minister in 1998 at the age of 35, was voted out of office four years later, then returned to power in2010 inan election that gave his party a two-thirds majority in Parliament. In the years since, Orban has rewritten the country’s electoral laws, curbed press freedoms, and appointed party loyalists to nominally independent institutions, including the central bank and the office of the chief prosecutor. When Hungary’s constitutional court overturned some of his initiatives—including laws that criminalized sleeping on the streets, banned gay marriage, and restricted political advertising—he used his supermajority to limit the court’s authority, then wrote the controversial laws directly into the constitution.

Orbánt közel két évtizeden át harcias stílusa és versenyszelleme tette a magyar politika meghatározó alakjává – és az utóbbi időben Európa egyik legellentmondásosabb vezetőjévé.Először 1998-ban, 35 évesen választották meg miniszterelnöknek, négy évvel később leszavazták, majd 2010-ben visszatért a hatalomba egy olyan választáson, amely pártjának kétharmados parlamenti többséget biztosított.Az azóta eltelt években Orbán átírta az ország választási törvényeit, korlátozta a sajtószabadságot, és párthű embereket nevezett ki a névlegesen független intézményekbe, köztük a központi bankba és a legfőbb ügyészi hivatalba.Amikor a magyar alkotmánybíróság megsemmisítette néhány kezdeményezését – köztük az utcán alvást büntető törvényeket, a melegházasság tilalmát és a politikai reklámok korlátozását -, Orbán kihasználta szupertöbbségét, hogy korlátozza a bíróság hatáskörét, majd a vitatott törvényeket közvetlenül az alkotmányba írta.

In July, speaking at a retreat for ethnic Hungarians in Romania, Orban delivered a speech decrying the failure of “liberal democracy” and announced his intention to construct an “illiberal state.” He was careful to explain that “illiberal” didn’t necessarily mean undemocratic, but his inclusion of Russia, China, and Turkey as models to be admired sounded alarms in Washington and Brussels. In December, while objecting to President Obama’s appointment of Colleen Bell, a former soap opera producer, as U.S. ambassador to Hungary, Senator John McCain denounced Orban as “a neofascist dictator, getting in bed with Vladimir Putin.” One Western diplomat in Budapest says of all countries in the European Union, Hungary, a member of the EU since 2004, is the most likely to turn away from democracy.

Orbán Felcsúton nőtt fel.Fiatalemberként hivatásszerűen focizott a falu csapatában.A 2000-es évek elején feleségével együtt vásárolt egy kis házat az akkori helyi focipálya mellett.A sport továbbra is központi szerepet játszik Orban önképében.„A futball egy kontakt sport” – mondja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász-professzora, akit Orbán egykoron leendő miniszterelnöknek szorgalmazott.„Egyszer ajánlottam neki, hogy teniszezzen, de ott van egy háló közted és a másik között.Ez nem neki való.”

Júliusban, a romániai magyarok számára rendezett felvonuláson Orbán Viktor beszédében a „liberális demokrácia” kudarcát kárhoztatta, és bejelentette, hogy „illiberális államot” kíván építeni.Óvatosan magyarázta, hogy az „illiberális” nem feltétlenül jelent antidemokratikusat, de az, hogy Oroszországot, Kínát és Törökországot csodálandó modellként említette, riadalmat keltett Washingtonban és Brüsszelben.Decemberben, amikor kifogásolta, hogy Obama elnök Colleen Bellt, egy korábbi szappanopera-producert nevezte ki az Egyesült Államok magyarországi nagykövetévé, John McCain szenátor „neofasiszta diktátorként, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal” ítélte el Orbánt. Egy Budapesten tartózkodó nyugati diplomata szerint az Európai Unió országai közül a 2004 óta EU-tag Magyarország a legvalószínűbb, hogy elfordul a demokráciától.

Orban’s allies insist he is acting well within democratic norms, though he largely avoids appearing in situations where he might face confrontation or debate. (The government press office declined a request for an interview.) In a Europe facing surging economic populism and the rise of the xenophobic far right, an increasingly antidemocratic Hungary may be a harbinger of a harsher continent.

Orbán szövetségesei kitartanak amellett, hogy a demokratikus normáknak megfelelően cselekszik, bár nagyrészt kerüli az olyan helyzetekben való megjelenést, ahol konfrontációval vagy vitával kell szembenéznie. (A kormány sajtóirodája elutasította az interjúkérést.) Egy olyan Európában, ahol a gazdasági populizmus és az idegengyűlölő szélsőjobboldal felemelkedésével kell szembenéznie, az egyre antidemokratikusabbá váló Magyarország egy keményebb kontinens előhírnöke lehet.
 
During the Cold War, Hungary was part of the communist bloc, but its experience with Soviet occupation was far less onerous than that of its neighbors. The last decades of communist rule were marked by relative moderation. Shops were well stocked. Small businesses were permitted. The secret police were restrained. “We were like the happiest prison camp,” says Ferenc Gyurcsany, a socialist politician and Hungary’s prime minister from 2004 to 2009.

A hidegháború idején Magyarország a kommunista blokk része volt, de a szovjet megszállással kapcsolatos tapasztalatai sokkal kevésbé voltak súlyosak, mint szomszédaié. A kommunista uralom utolsó évtizedeit a viszonylagos mérséklet jellemezte. A boltok jól felszereltek voltak. A kisvállalkozásokat engedélyezték. A titkosrendőrség visszafogott volt. „Olyanok voltunk, mint a legvidámabb fogolytábor” – mondja Gyurcsány Ferenc szocialista politikus, aki 2004 és 2009 között Magyarország miniszterelnöke volt.

The country was once among the most promising post-communist states, and Orban was seen as one of its greatest democracy advocates. In June 1989, five months before the fall of the Berlin Wall, he took the stage during a national ceremony commemorating the leader of the 1956 Hungarian Revolution, an uprising that lasted less than a month before it was crushed by Soviet tanks. Orban was 26 years old, unshaven, dressed in a white shirt and black jacket, no tie. In a speech broadcast across the country, he called for free elections and the withdrawal of the Russian troops stationed in Hungary. “It was really a dangerous thing to do at the time,” says Gabor Fodor, who helped plan the speech. “The regime was still in power, the Soviet troops were still there, and nobody knew at the time what the end would be.” Orban and Fodor, university roommates, had helped found Fidesz, a radical anticommunist political movement. In 1990 they were elected to serve in Hungary’s first post-occupation  arliament.

Az ország egykor a legígéretesebb posztkommunista államok közé tartozott, és Orbánt a demokrácia egyik legnagyobb szószólójának tartották. 1989 júniusában, öt hónappal a berlini fal leomlása előtt színpadra lépett az 1956-os magyar forradalom vezetőjének emlékére rendezett nemzeti ünnepségen, amely felkelés kevesebb mint egy hónapig tartott, mielőtt a szovjet tankok leverték volna. Orbán 26 éves volt, borotválatlan, fehér ingben és fekete zakóban, nyakkendő nélkül. Az egész országban közvetített beszédében szabad választásokat és a Magyarországon állomásozó orosz csapatok kivonását követelte. „Ez akkoriban valóban veszélyes dolog volt” – mondja Fodor Gábor, aki segített a beszéd megtervezésében. „A rezsim még mindig hatalmon volt, a szovjet csapatok még mindig ott voltak, és akkoriban senki sem tudta, mi lesz a vége”. Orbán és Fodor, egyetemi szobatársak, segítettek megalapítani a Fideszt, egy radikális antikommunista politikai mozgalmat. 1990-ben beválasztották őket Magyarország első megszállás utáni parlamentjébe.

Many in Hungary trace Orban’s authoritarian streak to his narrow loss in 2002 to the Hungarian Socialist Party, which eked out a victory by promising to raise pensions. Until then, Orban had maintained the trajectory charted by his predecessors: transitioning Hungary from socialism to a free-market economy. After losing, “he realized that the macroeconomic performance of the country is not as important as the popularity you get by promising something to the people,” says Tamas Mellar, an economist at the University of Pecs who served during Orban’s first administration as the president of the Hungarian statistical office.

Magyarországon sokan Orbán tekintélyelvűségét a Magyar Szocialista Párttal szemben 2002-ben elszenvedett szoros vereségére vezetik vissza, amely a nyugdíjak emelésének ígéretével aratott győzelmet. Orbán addig fenntartotta az elődei által kijelölt pályát: a szocializmusból a szabad piacgazdaságba való átmenetet. A vereség után „rájött, hogy az ország makrogazdasági teljesítménye nem olyan fontos, mint az a népszerűség, amit az embereknek tett ígéreteivel szerezhet” – mondja Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem közgazdásza, aki Orbán első kormányzása idején a magyar statisztikai hivatal elnökeként dolgozott.

By the time Orban was elected prime minister eight years later, his political positioning had already begun to shift. After a disappointing showing in the 1994 elections, he transformed Fidesz into a culturally conservative party, prompting a split with its libertarian wing, which included Fodor. “Today’s Orban is an anti-Orban,” says Fodor, now an opposition parliamentarian. “The most important element is power. The only value system is how he can reach power.”

Mire Orbánt nyolc évvel később miniszterelnökké választották, politikai pozíciói már kezdtek megváltozni. Az 1994-i választásokon elért kiábrándító eredmény után a Fideszt kulturálisan konzervatív párttá alakította át, ami szakítást eredményezett a liberális szárnnyal, amelyhez Fodor is tartozott. „A mai Orbán egy anti-Orbán” – mondja Fodor, aki ma ellenzéki parlamenti képviselő. „A legfontosabb elem a hatalom. Az egyetlen értékrendje az, hogy hogyan juthat hatalomra”.

The national mood shifted, too. After the fall of communism, unemployment skyrocketed, foreign capital staked out monopoly positions, and the politicians the people elected turned out to be venal. In 1991, 74 percent of Hungarians approved of the adoption of democracy, according to the Pew Research Center’s Global Attitudes Project. By 2009, only 56 percent did. Support for capitalism fell from 80 percent to 46 percent. “When Hungarians realized that the free market would not bring freedom but responsibility, they turned against it,” says Gyurcsany. “Orban was the first one to realize this.”

Az országos hangulat is megváltozott. A kommunizmus bukása után a munkanélküliség az egekbe szökött, a külföldi tőke monopolhelyzetbe került, és az emberek által megválasztott politikusokról kiderült, hogy korruptak. 1991-ben a Pew Research Center globális attitűdökkel foglalkozó projektje szerint a magyarok 74 százaléka helyeselte a demokrácia bevezetését. 2009-ben már csak 56 százalékuk. A kapitalizmus támogatottsága 80 százalékról 46 százalékra csökkent. „Amikor a magyarok rájöttek, hogy a szabad piac nem szabadságot, hanem felelősséget hoz, ellene fordultak” – mondja Gyurcsány. „Orbán volt az első, aki ezt felismerte”.

Many of the controversial measures introduced by Orban after his return to power in 2010, particularly his economic policies, can be seen as a reaction to the overly rapid liberalization of the Hungarian economy and the destabilizing influence of the 2008 global financial crisis. Budapest, which served as one of the two capitals of the Austro-Hungarian empire, has all the trappings of a major Western European city. Bauhaus buildings and art nouveau palaces make space for neo-Gothic majesty; the city center is peppered with pubs, shops, and restaurants of all types. But it doesn’t take a very long drive into the countryside for the other side of the Hungarian economy to emerge: bleak rural poverty.

A hatalomba való visszatérése, 2010 után Orbán által bevezetett számos ellentmondásos intézkedés, különösen gazdaságpolitikája, a magyar gazdaság túl gyors liberalizációjára és a 2008-i globális pénzügyi válság destabilizáló hatására adott reakciónak tekinthető. Budapest, amely az Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosának egyike volt, rendelkezik egy nyugat-európai nagyváros minden jellemzőjével. Bauhaus-épületek és szecessziós paloták adnak helyet a neogótikus fenségnek; a városközpontot mindenféle kocsmák, üzletek és éttermek szegélyezik. De nem kell nagyon messzire menni a vidékre, hogy a magyar gazdaság másik oldala is megmutatkozzék: a sivár vidéki szegénység.

Orban has used his control of Parliament to transform the country’s tax system, shifting its weight from income to consumption. To plug holes in the budget—and stay below the EU’s deficit limit of 3 percent of gross domestic product—he introduced a series of targeted taxes on the energy, banking, and telecommunications sectors, all of which are dominated by foreign capital. “Some talk about protectionism,” says Zoltan Kovacs, a government spokesman. “We talk about patriotism.” In2013, ina move popular among many Hungarian voters, particularly in rural areas, Orban’s government passed a series of laws requiring utility companies to cut retail gas, electricity, and heating prices by 20 percent. The savings from the initiative are required to be displayed on every bill in black letters on a field of orange—the color representing Orban’s political party.

Orbán arra használta fel a parlament feletti hatalmát, hogy átalakítsa az ország adórendszerét, és a jövedelemről a fogyasztásra helyezze át annak súlyát. A költségvetési lyukak betömése érdekében – és hogy a bruttó hazai termék 3 százalékában meghatározott uniós deficithatár alatt maradjon – célzott adókat vezetett be az energia-, a bank- és a távközlési ágazatra, amelyek mindegyikét a külföldi tőke uralja. „Egyesek protekcionizmusról beszélnek” – mondja Kovács Zoltán kormányszóvivő. „Mi hazafiságról beszélünk.” 2013-ban az Orbán-kormány számos magyar választó, különösen a vidéki területeken népszerű lépésként egy sor törvényt fogadott el, amelyek a közműszolgáltatókat arra kötelezték, hogy 20 százalékkal csökkentsék a gáz, az áram és a fűtés kiskereskedelmi árát. A kezdeményezésből származó megtakarítást minden számlán fekete betűkkel kell feltüntetni narancssárga mezőben – ez a szín jelképezi Orbán politikai pártját.

More alarming have been Orban’s recent moves to curb civil liberties—especially given the shallow roots of Hungarian democracy. The country has a strong streak of nationalism. Hungarians trace their identity to the Magyars, warrior horsemen who entered the region from the steppes to the east in the ninth century, forming a cultural and linguistic island surrounded by Slavs and Germans. The nationalism manifests itself in ways that are sometimes eccentric—witness the widespread popularity of Baranta, a supposedly traditional martial art whose practitioners wield axes, whips, and bows—but more often frightening. From 1994 to 2011, the proportion of Hungarians who said they “feel antipathy towards Jews” rose from 14 percent to 24 percent.

Ennél is aggasztóbbak Orbán legutóbbi lépései a polgári szabadságjogok korlátozására – különösen a magyar demokrácia sekélyes gyökereit tekintve. Az országban erős a nacionalizmus. A magyarok identitásukat a magyarokra vezetik vissza, harcos lovasokra, akik a kilencedik században a keletre fekvő sztyeppékről érkeztek a régióba, és egy kulturális és nyelvi szigetet alkottak, amelyet szlávok és németek vettek körül. Ez a nacionalizmus olykor különc módon nyilvánul meg – lásd a baranta széles körű népszerűségét, egy állítólag hagyományos harcművészet, amelynek gyakorlói fejszét, ostort és íjat használnak -, de leggyakrabban ijesztő módon. 1994 és 2011 között 14 százalékról 24 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik azt mondták, hogy „ellenszenvet éreznek a zsidók iránt”.

The country nurses a festering resentment over its treatment at the end of World War I, when it was stripped of two-thirds of its territory, including many regions populated by Hungarian speakers. Orban, who’s made a point of reaching out to ethnic Hungarians in regions that formerly belonged to Budapest, once drove a car with a bumper sticker displaying Hungary’s prewar boundaries. His most powerful political rival is the far-right Jobbik party. Known for its anti-Semitism and anti-Roma bigotry, it took more than 20 percent of the vote in the April 2014 elections, when Orban was returned to office with another supermajority.

Az ország az I. világháború végén elszenvedett bánásmód miatt táplál lappangó sérelmeket, amikor területének kétharmadától megfosztották, beleértve számos magyar ajkú lakta területet is. Orbán, aki igyekszik felkeresni a korábban Budapesthez tartozó régiókban élő magyarokat, egyszer olyan autót vezetett, amelynek lökhárítóján Magyarország háború előtti határait ábrázoló matrica volt. Leghatalmasabb politikai riválisa a szélsőjobboldali Jobbik párt. Az antiszemitizmusáról és romaellenes bigottságáról ismert párt a szavazatok több mint 20 százalékát szerezte meg a 2014. áprilisi választásokon, amikor Orbánt újabb szupertöbbséggel juttatták vissza a hivatalába.

Over the last year, his government has taken steps to exert control over Hungary’s media. It introduced a progressive tax on advertising revenues, though only one company is subject to the tax’s top rate: Hungary’s most popular commercial TV station, RTL Klub, owned by the German media conglomerate Bertelsmann. RTL’s nightly news has become more aggressive and critical; and in response, Fidesz politicians attack its journalists at press conferences or refuse to answer their questions. “They consider our news to be opposition news,” says Dirk Gerkens, the station’s chief executive officer. “But that’s not the case. Our news is independent. We’re not going to talk about the guys in opposition that are basically doing nothing.”

Az elmúlt évben kormánya lépéseket tett a magyar média ellenőrzésére. Progresszív adót vezetett be a reklámbevételekre, bár csak egy cégre vonatkozik az adó legmagasabb kulcsa: Magyarország legnépszerűbb kereskedelmi televíziója, az RTL Klub, amely a német Bertelsmann médiakonglomerátum tulajdonában van. Az RTL esti híradója agresszívabbá és kritikusabbá vált; válaszul a Fidesz politikusai sajtótájékoztatókon támadják az újságírókat, vagy nem hajlandók válaszolni a kérdéseikre. „A mi híreinket ellenzéki híreknek tekintik” – mondja Dirk Gerkens, a csatorna vezérigazgatója. „De ez nem így van. A mi híreink függetlenek. Nem fogunk az ellenzéki fickókról beszélni, akik alapvetően semmit sem csinálnak”.

The station has filed an official complaint with the European Commission, but in the meantime the top tax rate was raised—to 50 percent. Gerkens estimates that RTL will pay 90 percent of the revenue raised by the tax, although it commands only 15 percent of the market. If the tax remains next year, it will wipe out the company’s profits. Gerkens says he’s also received threats of violence, delivered via friends or e-mails. He’s moved his family out of the country, left his apartment for a luxury hotel in central Budapest, and hired bodyguards. “It’s not Russia or Mexico,” he says. “But better safe than sorry.”

Az állomás hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, de időközben a legfelső adókulcsot 50 százalékra emelték.Gerkens becslése szerint az RTL az adóból származó bevétel 90 százalékát fizeti, noha a piacnak csak 15 százalékát uralja. Ha az adó jövőre is megmarad, az eltörli a vállalat nyereségét. Gerkens azt mondja, hogy erőszakos fenyegetéseket is kapott, amelyeket barátokon vagy e-maileken keresztül juttattak el hozzá. Családjával elköltözött az országból, otthona egy Budapest központjában lévő luxusszálloda, és testőröket fogadott fel.„Ez nem Oroszország vagy Mexikó” – mondja. „De jobb félni, mint megijedni.”

In September, Hungarian police raided the offices of the Okotars Foundation, a nonprofit backed by the governments of Norway, Iceland, and Liechtenstein, which distributes grant money to civil society groups. The government accused Okotars of fraud and mismanagement and of improperly supporting nongovernmental organizations close to Orban’s political opponents. Okotars denies the accusations The NGOs include Transparency International, the Hungarian Civil Liberties Union, and an organization of investigative journalists.

Szeptemberben a magyar rendőrség razziát tartott az Ökotárs Alapítvány irodáiban, amely egy olyan nonprofit szervezet, amelyet Norvégia, Izland és Liechtenstein kormányai támogatnak, és amely civil társadalmi csoportoknak oszt ki támogatást.A kormány csalással és hűtlen kezeléssel vádolta az Ökotárs-t, valamint azzal, hogy helytelenül támogatta az Orbán politikai ellenfeleihez közel álló nem kormányzati szervezeteket. Az Ökotárs tagadja a vádakat A civil szervezetek között van a Transparency International, a Magyar Polgári Szabadságjogok Uniója és egy oknyomozó újságírókból álló szervezet.

The police confiscated files and computer servers and escorted the organization’s director, Veronika Mora, to her apartment, where her computer was seized. Mora characterizes the government’s actions as attempts to intimidate groups like hers. “If they manage to take away an important funding source, they will have achieved what they wanted,” she says. “They will be able to continue to maintain pressure on NGOs, send them warnings, but at the same time not take any measures that would be seen as antidemocratic.”

A rendőrség lefoglalta az aktákat és a számítógépes szervereket, és a szervezet igazgatóját, Móra Veronikát a lakásába kísérte, ahol lefoglalták a számítógépét. Móra úgy jellemzi a kormány intézkedését, hogy az olyan csoportokat próbál megfélemlíteni, mint az övé.„Ha sikerül elvenniük egy fontos finanszírozási forrást, akkor elérték, amit akartak” – mondja. „Képesek lesznek továbbra is nyomást gyakorolni a civil szervezetekre, figyelmeztetéseket küldeni nekik, de ugyanakkor nem tehetnek olyan intézkedéseket, amelyek antidemokratikusnak tekinthetők.”

If any single project epitomizes the questions about Orban and how he wields power, it’s the $15 million soccer stadium in Felcsut. In 2010, before construction began, the mayor of the village, Gyorgy Varga, objected to the price offered for the site. Shortly after, Orban’s government passed a law that disqualified Varga, who’d served two previous terms as mayor, from public office for outstanding tax debts. Varga says he complied with his tax obligations.

Ha van olyan projekt, amely megtestesíti az Orbánnal és a hatalomgyakorlással kapcsolatos kérdéseket, akkor az a 15 millió dolláros felcsúti futballstadion. 2010-ben, az építkezés megkezdése előtt a falu polgármestere, Varga György kifogásolta a területért ajánlott árat. Nem sokkal később az Orbán-kormány törvényt fogadott el, amely Vargát, aki korábban két ciklusban is polgármester volt, lejárt adótartozásai miatt kizárta a közhivatalokból. Varga azt állítja, hogy eleget tett adófizetési kötelezettségeinek.

Varga’s successor, chosen in a by-election, was Lorinc Meszaros. A friend of Orban’s, Meszaros owns the company that later was awarded the contract for the stadium’s construction. Under Meszaros, who did not respond to requests to be interviewed, the land deal that Varga had rejected went ahead. The terms of the purchase haven’t been made public.

Varga utódja, akit időközi választáson választottak meg, Mészáros Lőrinc lett. Mészáros Orbán barátja, és tulajdonosa annak a cégnek, amely később elnyerte a stadion építésére vonatkozó szerződést. Meszáros alatt, aki nem válaszolt az interjúkérésre, a Varga által elutasított földügyletet folytatták.Az adásvétel feltételeit nem hozták nyilvánosságra.

The stadium sits across the street from Orban’s house. It was built in part with what the EU has called state aid—some $10.5 million in tax-deductible donations made possible by a law passed by Orban’s government in 2011. The law doesn’t require that the contributors to the stadium’s construction be disclosed. But the sponsors listed on the website of the Puskas Academy foundation include the national oil and gas company, MOL; the country’s biggest bank, OTP; a media group owned by a close ally of Orban; a company owned by Orban’s father; and two companies owned by Meszaros.

A stadion Orbán házával szemben található. Részben az EU által állami támogatásnak nevezett 10,5 millió dollárból épült, amelyet az Orbán-kormány által 2011-ben elfogadott törvény tett lehetővé. A törvény nem írja elő, hogy a stadion építéséhez hozzájáruló támogatókat nyilvánosságra kell hozni. A Puskás Akadémia Alapítvány honlapján azonban a támogatók között szerepel a nemzeti olaj- és gázipari vállalat, a MOL, az ország legnagyobb bankja, az OTP, egy Orbán közeli szövetségesének tulajdonában lévő médiacsoport, egy Orbán apjának tulajdonában lévő vállalat, valamint két, Mészáros tulajdonában lévő cég.

Varga, 58, chooses his words carefully. “I could say more, but it is better not to,” he says. “Someone might take it as an attack.” After being stripped of the mayoralty, he says, he was investigated several times by Hungarian tax authorities. His small construction company folded, he says. He’s run through his savings. “When I was a boy [living under communism], my father used to say, ‘Don’t be afraid, for you a better world will come,’ ” he said. “Now I repeat the same to my children.” The EU has so far remained largely silent about Orban’s rule. In September it reaffirmed its intentions to provide Hungary with €25.4 billion ($29.4 billion) in structural and investment funds from 2014 to2020. InOctober, however, citing concerns over corruption, the U.S. confirmed that it had placed sanctions on six Hungarian officials, denying them entry to the country.    

Az 58 éves Varga gondosan megválogatja a szavait.„Többet is mondhatnék, de jobb, ha nem teszem” – mondja. „Lehet, hogy valaki támadásnak venné.” Elmondása szerint miután megfosztották a polgármesteri tisztségtől, a magyar adóhatóság többször is vizsgálódott ellene. Kis építőipari vállalkozása összeomlott, mondja. Elfogytak a megtakarításai. „Amikor kisfiú voltam [a kommunizmus alatt éltem], apám mindig azt mondta: „Ne félj, érted egy jobb világ fog jönni”” – mondta. „Most ugyanezt ismételgetem a gyerekeimnek is.” Az EU eddig nagyrészt hallgatott Orbán uralmáról. Szeptemberben megerősítette azon szándékát, hogy 2014 és 2020 között 25,4 milliárd euró (29,4 milliárd dollár) strukturális és beruházási alapot biztosít Magyarországnak. Októberben azonban az Egyesült Államok a korrupcióval kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva megerősítette, hogy hat magyar tisztviselő ellen szankciókat vezetett be, megtagadva tőlük a beutazást az országba.

The same month, a proposed tax on Internet downloads drew thousands of protesters to the streets of Budapest until the government backed down. The tax was small, capped at a few dollars a month, but the proposal angered a broad swath of the public in a way that none of Orban’s previous measures had. “There was this feeling that now the government is interfering in the private sphere,” says Balazs Gulyas, one of the protests’ organizers.

Ugyanebben a hónapban az internetes letöltésekre kivetni kívánt adó több ezer tüntetőt vonzott Budapest utcáira, mígnem a kormány visszalépett. Az adó csekély volt, havi néhány dollárban maximálták, de a javaslat a lakosság széles rétegeit feldühítette úgy, mint Orbán Viktor egyetlen korábbi intézkedése sem. „Az volt az érzés, hogy most a kormány beavatkozik a magánszférába” – mondja Gulyás Balázs, a tüntetések egyik szervezője.

Polls taken after the protests showed that Orban’s antidemocratic measures, combined with stories of cronyism and intimidation like the stadium project in Felcsut, had cost his party a drop in support of as much as 30 percent. “These postmodern populist politicians are like a show on stage,” says Andras Schiffer, president of Politics Can Be Different, a small green party. “The audience likes it a lot, but when they can see behind the curtain, the spell is broken.” In February, Hungary will hold a by-election for an open parliamentary seat. The voting is taking place in a Fidesz stronghold, but it could conceivably cost Orban his supermajority.

A tüntetések után végzett közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy Orbán antidemokratikus intézkedései, valamint a klientelizmusról és megfélemlítésről szóló történetek, mint például a felcsúti stadionprojekt, 30 százalékos támogatottságcsökkenést okoztak pártjának.„Ezek a posztmodern populista politikusok olyanok, mint egy színpadi showműsor” – mondja Schiffer András, a Lehet Más a Politika, egy kis zöld párt elnöke.„A közönségnek nagyon tetszik, de amikor a függöny mögé látnak, megtörik a varázslat”. Februárban Magyarországon időközi választást tartanak egy megüresedett parlamenti helyért. A szavazás a Fidesz egyik fellegvárában zajlik, de elképzelhető, hogy ez Orbánnak a szupertöbbségébe kerülhet.

In the stadium in Felcsut, however, these problems seem furthest from Orban’s mind. A light rain is sparkling in the floodlights as the game comes to a close and Puskas emerges victorious. With the exception of about 20 minutes at the beginning of the second half, Orban has remained at the top of the stands for the entire game. He watches until the last player has left the field…

A felcsúti stadionban azonban, úgy tűnik föl, ezek a problémák Orbántól a legtávolabb állnak.Enyhe eső szikrázik a reflektorok fényében, amikor a mérkőzés véget ér, és a Puskás győztesként kerül ki. A második félidő elején töltött körülbelül húsz perc kivételével Orbán az egész mérkőzés alatt a lelátó tetején maradt. Addig nézi, amíg az utolsó játékos is elhagyja a pályát…

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)