Trócsányi megválasztása ellen szól a józan jogérzék

Szijjártó Péter szerint nagyon fontos az Európai Unió egységének a megtartása, és Magyarország soha nem bontotta meg ezt az egységet a kulcskérdésekben, s ezúttal sem fogja, amikor a brexit-szavazásra kerül majd sor – számol be a The Washington Post a magyar külügyminiszter elhangzott mondatairól.

Ugyanakkor hozzátette azt is, korai spekulálni arról, mi lesz az EU egységes álláspontja, mert maga Boris Johnson sem terjesztett elő új megoldási javaslatot a brexit kimenetelére. Ezzel Szijjártó azokra a spekulációkra reagált, amelyek meglebegtették, hogy a magyar kormány a Boris Johnsonnal ápolt jó kapcsolata miatt feltehetően megbontja az Európai Unió egységét a brexit-szavazáskor.

Tucatszám ömlenek a nemzetközi médiából a Magyarországot érintő 7-es cikkelyről szóló tudósítások, figyelmeztetve arra, hogy adott esetben nemcsak pénzmegvonás várható, hanem a szavazati jog felfüggesztését is maga után vonja az eljárás végig vitele. A soros uniós elnökséget decemberig betöltő finnek elszántságáról ír a Der Tagesspiegel, mert a jogállami normák megsértése nem maradhat következmények nélkül. Aki nem tiszteli a közös uniós értékeket, az ne kapja meg az eddig automatikusan osztott nagyvonalú támogatásokat.

Judith Sargentini, a magyar jelentés készítője, akinek munkáját a parlamenti képviselők több, mint kétharmada támogatta, úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nincs megoldva a szankcionálás formája sem, merthogy vétó esetén reménytelen a miniszterek tanácsában az eljárás megindítása. Márpedig Lengyelország feltehetően mindvégig támogatni fogja. Egyébiránt a cikk megjegyzi, hogy Magyarországnak sokkal több van a rovásán, ha a jogállamiságot kérjük számon a két országon. Sargentini egyébként úgy véli, nem az uniótól kell várni a végső megoldást, a változásnak belülről kell indulnia. Ugyanakkor: ha most nem avatkozik be az unió, akkor már minden késő lesz és rossz példát mutat ezzel a többi tagállamnak is, hisz’ például az is elfogadhatatlan, hogy szinte éheztetik a menedékkérőket.

A Riporterek Határok Nélkül szervezete arra szólította fel az Európai Parlamentet, hogy ne szavazza meg Trócsányi Lászlót bővítési biztosnak. A civil szervezet uniós képviselője azt kérdi: hogyan tudná maradéktalanul végezni a munkáját az az ember, aki maga sincs tisztában a jogállamiság fogalmával és az illiberális populizmus képviselője – írja az Emerging Europe nemzetközi tudósítói portál. Trócsányi jelölésével tulajdonképpen az unió vezető testülete is szégyent vall, és felvetődik a kérdés, mennyire elkötelezett a jogállamiság irányában? 

Paul Lendvai szerint Orbán sorra aratja le a külpolitikai babérokat az őszi önkormányzati választások előtt – írja a Der Standardban a népszerű, magyar származású véleményvezér az európai médiában.  Trócsányi László uniós bővítési biztossá választása Orbánt erősíti, holott a magyar jogállam szétverése az ő minisztersége alatt és gyakorlatilag az ő asszisztálásával történt. Azonkívül, hogy támogatásával akarják felszámolni a civil szervezeteket, az Akadémiát, hogy elűzték a CEU-t, az ő vétkük a Soros-ellenes kampány, még az is a nyakukba varrható, hogy Trócsányi ügyvédi irodája állami pénzért segédkezett mindebben. Mindezek után nem csoda, hogy Bulgária után hazánk lett Európa második legkorruptabb országa. Az pedig egyenesen rossz vicc, hogy a macedón Gruevszkit is Orbánék segedelmével mentették ki az országból, s eközben Trócsányi fogja levezényelni Észak-Macedónia várható csatlakozását is. Mindez komolyan felveti azt a kérdést, hogy az unióban sincsenek már értékekek csak érdekek?

Paul Lendvai szétnéz Orbán baráti körében is: így megemlíti, hogy Norbert Hoffert épp most választották meg a szélsőjobboldali osztrák Szabadság párt elnökévé, és ebbe a körbe tartozik Burgenland kormányzója is, Hans Peter Doskozil, aki szintén a napokban tett látogatást Budapesten.

A súlyosbodó munkaerőhiány miatt a nyugdíjasok kénytelenek dolgozni – értékeli a magyar munkaerőpiacot a Deutschlandfunk. A tudósító az esztergomi autógyárba ment helyszíni riportot készíteni, ahol egy 70 éves munkás mutatja, magyarázza, mi a dolga, s hogy bizony ujjai már nem mozognak olyan fürgén és finom precizitással, ahogy azt a gyors munka megkövetelné. Ő Tatabányán regisztrálta magát a nyugdíjas szövetkezetnél és Esztergomban volt szükség rá. A nyugdíjából nem jön ki, ezért vállalkozott a napi pár óra munkára, s így elégedett.

A munkáltatóját is megszólaltatták, aki elmondta, nagy hiány van a szakképzett munkaerőből, és akik jönnek, azokat megbecsülik. A nyugdíjasok kb. 900 eurót, mintegy 300 ezer forintot keresnek havonta, ami az átlagos 400 eurós nyugdíjhoz képest mégiscsak baráti összeg. Mintegy 2 millió nyugdíjas dolgozik mind a mai napig Magyarországon. 

A Visegrad Insight pedig úgy látja, hogy az önkormányzati választások előtt az Orbánhoz lojális média keményen munkálkodik azon, hogy úgy láttassa a sajtóban az ellenzéket, mint amelyik teljesen kaotikus és Magyarország érdekivel szembemegy.