Arról, hogy Lengyelország különösen gazdag magyar emlékekben, sorozatunk olvasói már többször is meggyőződhettek. Ezen emlékek közül kiemelkedik a sziléziai országrész fővárosa (magyar nevén Boroszló, németül Breslau), ami a 15. század harmadik harmadában egy ideig királyunk, I. (Hunyadi) Mátyás nyugat felé terjeszkedő birodalmának is részét képezte – a csehek rovására…. (A nyitó képen: wroclawi/boroszlói részlet.)
Az immár jó 800 éves város Boroszló/Wrocław története hiányos lenne a lőcsei eredetű Thurzó-dinasztia (címerük a bal oldali képen) említése nélkül. Thurzó János Itáliában tökéletesítette kohászati ismereteit, majd a felvidéki és lengyelországi ezüst- és ólomkitermelést felügyelte. Legidősebb fia, aki apja nevét örökölte, Itáliában kapott teológus-képzést, 1498-ben a krakkói egyetem rektora lett, majd 1506-ban kapta meg a boroszlói püspökséget. Öccsével, Thurzó Szaniszló olmützi püspökkel együtt ő koronázta cseh királlyá a gyermek II. Lajost (aki aztáőn 1526-ban Mohácsnál lelte halálát).
Hősünk, V. Thurzó János lengyel diplomata és bőkezű mecénás volt, Albrecht Dürer és Lucas Cranach képeiből is vásárolt. Erasmusszal is levelezett, vallási türelme miatt pedig Luther Márton „a század legnagyobb püspökének” nevezte. Díszes síremléke a helyi székesegyházban található: az élete ötvenes éveiben elhunyt Thurzó Jánost (1466-1520) az általa alapított Keresztelő Szent János kápolnában helyezték végső nyughelyére.
Az Odera-parti város – mint említettük – más magyar kapcsolódásokat is őriz. Mátyás király emlékét a városháza mennyezetén, központi helyen a címere idézi; 1475-re esik az „igazságos király” által a Thurzók részére kibocsátott Kiváltságlevél is (fenti képen). Továbbá Boroszlóban temették el Balassi Bálint fiát, Jánost, aki ott diákoskodott és 1601-ben, és jóformán gyerekként, 16 évesen halt meg.
Köszönöm Daniss Győző barátom segítségét. Fotók: Wikipédia