„Vissza szeretnék menni mihamarabb…” María Corina Machado, 58 éves ipari mérnök, háromgyermekes anya, és Venezuela legismertebb ellenzéki vezetője most azt mondja a Fox News-nak: „Minél hamarabb vissza akarok menni Venezuelába”. Ő az, aki rejtőzködésben töltötte az utóbbi időt, miután elhagyta az országot, hogy átvihesse Nobel-békedíjat Norvégiában — amelyet a venezuelai diktatúra elleni küzdelméért kapott. Machado úgy látja, hogy a 2024-es választást elcsalták — és arra hivatkozik, hogy szabad és tisztességes körülmények között 90 % feletti támogatottsággal nyerne.
Trump és a választások dilemmája
Donald Trump amerikai elnök (és a helyzet jelenlegi kulcsszereplője) viszont úgy érvel: előbb stabilizálni kell az országot, mielőtt új választást lehetne rendezni — szerinte most még nincsenek olyan körülmények, amelyek között az emberek biztonsággal voksolhatnának. Trump egy forrás szerint még azt is kijelentette: „Nem gondolom, hogy Machado rendelkezik a valódi belső támogatással”.
A katonai művelet és Maduro pere
Az amerikai hadművelet — amit az Egyesült Államok kormányzata „Operation Absolute Resolve” néven emleget — során Maduro-t és feleségét, Cilia Flores, amerikai különleges erők elfogták Caracasban, majd New Yorkba szállították, ahol szövetségi bíróság elé állították őket kábítószer- és terrorizmusvádakkal. Maduro „hadifogolyként” beszélt magáról, és tagadta a vádakat. A műveletet az USA úgy próbálja leírni, mint egy törvényes akciót, de nemzetközi jogászok szerint ez súlyos megsértése Venezuela szuverenitásának. A világ számos országa és ENSZ-tagállam elítélte az amerikai beavatkozást.
Ki kormányozza ma Venezuelát?
A Maduro-ellenes átmenetről sem minden világos: az alkotmány szerint Maduro távozása után a helyettes elnök, Delcy Rodríguez vette át a hatalmat, aki korábban lojális volt Madurohoz, és most így próbálja legitimmé tenni pozícióját. Washington nyilatkozatai szerint — legalábbis egy ideig — „az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát”, amíg nem lesz „biztonságos és ésszerű átmenet”, amiben nehéz egyetérteni sok nemzetközi szereplővel.
A bosszú, a Nobel-dráma avagy a Trump-Machado kapcsolat
Machado a Nobel-békedíját Trump-nak ajánlotta, akit ő maga fontos támogatójának tartott a rezsim elleni harcban Washingtonban mégis úgy látják, Trump számára végül politikailag kellemetlenné vált ez a Nobel-díjas történet. Egyes jelentések szerint Trump azért nem támogatta Machadót közvetlenül Venezuelában vezetőként, mert sértődött amiatt, hogy nem saját nevére ment a Nobel-díj (és talán épp ezért nem kívánt vele együtt politikai szövetséget).
Mi vár az országra? A stabilizáció vagy a többfrontos válság?
Nemzetközi elemzők „összedöntött kártyavárhoz” hasonlítják Venezuela helyzetét: ha nem sikerül gyorsan stabil, egységes vezetést kialakítani, és nem biztosítják a hadsereg hűségét, az olajexport újraindítását, akkor könnyen további káosz lehet, és fegyveres konfliktus is kitörhet. Oroszország és Kína aktívan próbálhatja megmenteni érdekeit, ami újabb feszültségeket hozhat a térségbe. Venezuela most nem csak egy posztdiktatórikus államközösség kilátásaival küszködik, hanem egy geopolitikai csatatér közepén áll, ahol:
• egy Nobel-békeprémiumot kapott ellenzéki vezető hazatérni készül,
• az országot ideiglenesen idegen hatalom irányítja,
• a volt elnök máig tagadja a vádakat egy amerikai bíróságon,
• és a demokratikus választás – mely Machado szerint elengedhetetlen – még messze van a megvalósulástól.
Közben a venezuelai lakosság évek óta tartó válságban él, több millió ember kivándorolt, az olajipar leállt, és most mindenki a következő nap híreit várja…

