Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel holnap, január 22-én, a magyar kultúra napján este fél nyolckor a budapesti Müpában. A pécsi Pannon Filharmonikusok ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat részeként, élőben élvezheti majd a közönség az intézmény online platformjain. (A nyitó képen: Bánfalvi Zoltán és Bogányi Tibor.)
A zenekar és a palota sokszor dolgozott már együtt közös produkcióban; a Pannon Filharmonikusoknak a fővárosi kulturális intézmény megnyitása óta bérletes koncertsorozata van a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén, először 1989. január 22-én tartották meg Fasang Árpád zongoraművész és kulturális diplomata javaslatára a magyar kultúra napját. Ezen a napon – nyilván mindig más hangsúlyokkal – művészeti, kulturális rendezvényeket tartanak országszerte, illetve adnak át a magyar kultúrával, oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.
Bogányi Tibor és Varga Gilbert.
A Pannon Filharmonikusok idei ünnepi hangversenyét Varga Gilbert vezető karmester dirigálja, az est ünnepélyességét emeli, hogy Bogányi Tibor vezető karmester is színpadra lép: most csellóművészként köszöntheti a budapesti közönség egy ősbemutató kapcsán. Bánfalvi Zoltán, a zenekar koncertmestere a „Capriccio – szóló csellóra és szimfonikus zenekarra” című művét Bogányi felkérésére írta 2016-ban, ennek lesz most a bemutatója. Magát a darabot is részben éjszakánként komponálta az elfoglalt apa és muzsikus, és kislánya éjjeli álmairól szól.
A cselló hatalmas hangterjedelmét, színgazdagságát, virtuozitását és többszólamú játékmódját aknázza ki a mű, a darab stílusa neoromantikus, számos utalással a jazzre és a filmzenére. A zenekar a szólistával egyenrangú partner, a zenei hangzást inkább kiteljesíti, mintsem kíséri. Bánfalvi darabja tehát egy nagyzenekarban aktívan dolgozó, klasszikus zenei muzsikus-szerző modern műve.
Az estet az időben visszalépve, egy itthon kevésbé ismert zeneszerző (egyben zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató), a Bartók és Kodály szellemi örökösének tartott Veress Sándor „Threnos – in memoriam Bartók Béla” című műve nyitja. Veress a Bartókot, Kodályt követő magyar zeneszerző-nemzedék széles látókörű, nemzetközileg is elismert képviselőjének számít, fontos tanítványa és kollégája Bartóknak és Kodálynak. 1945-ben, Bartók halála után mások mellett őt is felkérték, hogy komponáljon zeneművet az alkotó emlékére. A lassú karakterű, felettébb melankolikus zenekari darab erőteljes letargiát és elhagyottságérzetet közvetít, nem Bartókot, az örök értékű etalont szemléli, sokkal inkább a hiányát énekli meg: egy véres borzalmak közepette romba döntött Magyarországot.
Bartók Béla „Divertimento” című műve szerepel következőként az est műsorán, amelyet a Bázeli Kamarazenekar karmesterének felkérése készített a zenekar számára. A vonószenekarra írt mű eredetileg a concerto címet kapta volna, de Bartók végül a divertimento (szórakoztató zene) megjelölést alkalmazta, bár az elnevezés valamelyest félrevezető, hiszen a mű komolyabb mondanivalóval rendelkezik, mint a puszta szórakoztatás, ugyanakkor ez a megnevezés rokonná teszi a bécsi klasszikus kamarazenekari művekkel is. A harmadik tétel mutatja leginkább a divertimento-jelleget táncosságával, szerenádokra emlékeztető szelíd vidámságával.
Közös kulturális örökségünk másik hatalmas, örökérvényű alakja, Kodály Zoltán „Galántai táncok” című műve zárja a zenei programot. Kodály 1933-ban – már a Psalmus hungaricus, a Székely fonó, a Háry János és a Marosszéki táncok sikerei után – felkérésre, a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 80. évfordulójára komponálta ezt a művét. Kodály akkor már világosan ismerte és terjesztette a magyar népzene és a verbunkoszene eredetének és ősiségének eltérését, és nagy erőfeszítéseket tett, hogy magyar zeneként az autentikus magyar népzenét ismerjék el a 18-19. századi prímások zenéje helyett. Ennek ellenére a „Galántai táncok” éppen
a hajdani galántai virtuózoknak állít emléket: azon magyar zenészeknek, akik a Filharmóniai Társaság alapításának idején a maguk helyén és a maguk tudásával szolgálták a magyar zenekultúra ügyét.
A holnapi előadás a Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója. Az ingyenes ünnepi hangverseny a Müpa honlapján, YouTube-csatornáján, valamint a PFZ honlapján és YouTube-csatornáján érhető majd el egyszeri alkalommal; kezdés este fél 8-kor.