Tegnap reggel egy konzervatív amerikai elemző intézet kutatójának azon cikkét ismertettem a Politico című lap és portál brüsszeli kiadásából, amely azt javasolta az EU-nak, hogy játsszon „kemény focit” Orbán Viktor ellen, aki az oroszok ukrajnai háborúja kapcsán úgymond kibékíthetetlen ellentétbe került az unióval.
Ma reggel ugyanezen lap azon írásaira hívom fel a figyelmet – kettőre is, az egyik inkább tudósítás, a másik pedig vélemények ismertetése –, amelyek arról szólnak, hogy Brüsszel kemény focija a jelek szerint több pénz kilátásba helyezését jelentheti arra az esetre, ha a magyar miniszterelnök beadja a derekát, és nem ellenzi tovább az Oroszországgal szembeni közös uniós olajembargó elrendelését.
Miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodás nélkül távozott Budapestről a hétfő esti megbeszélése után, tegnap már le is fújták a néhány órával korábban még tervezett videókonferenciát a kelet-közép-európai térség vezetőivel. Az online értekezlet tervét maga von der Leyen is említette még előzőleg, de mint az a Politico beszámolójából kitűnik, utóbb mégis úgy ítélték meg, hogy ez érdemibb előkészítést követel. Brüsszelben most új energiapolitikai támogatási csomag összeállításán dolgoznak, amit angolul REPowerEU-nak – vagyis az unió energiával való újratöltésének – neveztek el, és ami extra támogatást helyez kilátásba azoknak az tagországoknak, amiknek különleges nehézséget okoz az orosz nyersolajról, mint alapvető energiabeszerzési forrásról való lemondás.
A csomagot a Politico szerint jövő szerdán hoznák nyilvánosságra, de tervezett tartalma már ezekben a napokban beépülhet az embergótól vonakodó magyarokkal folyamatosan zajló egyeztetésekbe. A Politico tudomása szerint az sem kizárt, hogy akár már ma létrejön az egyetértés, de Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az is nagyszerű lenne, ha az uniós tagországok külügyminisztereinek jövő hétfői tanácskozásáig nyélbe üthetnék az alkut.
Az eddigi legutóbbi, nyilvánosságra került brüsszeli tervezet Magyarországnak és Szlovákiának 2024 végéig, a Cseh Köztársaságnak pedig ugyanazon év közepéig adna haladékot az orosz olajról való lemondásra, miközben a többi tagállam már ez év végével elzárná az orosz olajcsapot. A magyarok azonban ragaszkodnak ahhoz az állításukhoz, hogy nekik ennél sokkal hosszabb időre – akár négy-öt évre – van szükségük. Az EU-nak fontos, hogy a szankciós csomagot egységesen fogadják el a tagállamok, de az átmeneti felmentést igyekezne lerövidíteni, és ehhez forrásokat is biztosítana. Az idő tehát pénz, csak még nem állapodtak meg, hogy mennyi idő mennyi pénz. A Politico úgy tudja, a REPowerEU projekt értelmében 2030-ig kellene végleg és teljesen megszabadulni az orosz fosszilisenergia-függőségtől.
Azért, hogy a magyarokat meggyőzzék az európai többségi álláspontról, tegnap Emmanuel Macron francia elnök is beszélt telefonon Orbán Viktorral, az Élysée-palota megfogalmazása szerint azért, hogy „a szolidaritás szellemében” rögzítsék az olajellátás feltétel-rendszerének a garanciáit.
Kulcsfontosságú megállapítása ugyanakkor a beszámolónak az is, hogy az energiáról folytatott alkudozás nem keverhető össze azzal a vitával, amely a jogállamiság magyarországi helyzetének eltérő megítélése mentén alakult ki Brüsszel és Budapest között, és amelyhez Magyarországnak szánt uniós támogatási források visszatartása is kapcsolódik. Egy magas beosztású uniós tisztségviselő arról tájékoztatta a Politicot, hogy ezt a két különálló dolgot az egyeztetések során egyik fél sem próbálta meg összekapcsolni.
Az amerikai lap és portál európai kiadása mindezeket az alkudozásokat úgy értékeli: Orbán arra emlékezteti Európát, hogy nélküle nem megy sokra, miközben ő maga a közeli múltban elvesztette Európában több addigi szövetségesét – a szlovén kormányfő választási vereséget szenvedett, a lengyelekkel és persze Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel pedig Moszkva megítélése kapcsán különbözött össze –, illetve a francia elnökválasztás kimenetele nyomán nem szerezte meg a remélt új szövetségesét Marine Le Pen személyében. A Politico szerint az olajembargó kérdése újra lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy teljes súlyának bevetésével engedményeket csikarjon ki Európától. Ennek a hátterében az áll, hogy „Viktor megint erős lapra tett szert” – idéz a véleménycikk egy volt magyar tisztségviselőt, aki ezzel a Fidesz áprilisi választási győzelmére utalt.
A Politico ugyanakkor megpendíti: az olajügyben mutatott keménységgel ellentétben van néhány olyan jelzés is, ami akár arra utalhat, hogy Orbán legalábbis szimbolikus jellegű olvadásra törekszik az EU-val való megtépázott kapcsolataiban, a befagyasztott EU-pénzek egy részének a felszabadítása végett. Az ilyen jelek egyikeként említi a szerző azt, hogy
korrupció gyanúja miatt elbocsátották a magyar miniszterelnökség egyik alkalmazottját. Az Európai Bizottság ugyanis világossá tette, hogy a korrupcióra vonatkozó aggályok nagy szerepet játszanak abban a folyamatban, amely az EU-finanszírozás csökkentéséhez vezethet.
