Kiemelkedő esztendő volt az 1987. a német főváros háromnegyed évezredes történetében, akkor még Kelet- és Nyugat-Berlinében egyaránt. A Népszabadságnak adott interjút az NDK ‘fővárosa’ pártszervezetének első embere, összefoglalva a jubileumi év eseményeit és tanulságait. (Ő volt az, akinek két év múlva egy véletlen – vagy szándékos? – elszólása nyomán felemelkedtek a két városrészt egymástól elválasztó Fal sorompói…) A cikk a legnagyobb példányszámú hazai napilapban 1987. december 22-én jelent meg.
«Jubileumi esztendőt zárnak a 750 éves Berlin lakói. Milyen érzésekkel búcsúznak a jeles esztendőtől? Erről beszélgetett Günther Schabowskival, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, az NSZEP berlini bizottságának első titkárával tudósítónk.
– Mit hozott a jubileum a berlinieknek?
– Jubileumunk fővédnöke, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke, az októberi díszünnepségen így összegezte a rendezvények tapasztalatait: „Az évforduló eseményei az esztendő elejétől kezdve a béke és a népek közötti egyetértés ünnepeivé váltak, hozzájárultak a szocialista Német Demokratikus Köztársaság és fővárosa további gyarapodásához.”
Páratlanul gazdag volt a jubileumi év nagy érdeklődést kiváltó eseményekben, tudományos, építészeti, művészeti és történelmi kiállításokban. A sport és kultúra százezrek számára nyújtott kiemelkedő élményeket. Több mint 500 nemzetközi és hazai vendégjáték, neves kulturális intézményeink bemutatói vonzották a közönséget.
– Milyen volt eközben az együttműködés a többi párttal és társadalmi erővel?
– A jubileum minden berlini, sőt az egész ország ünnepe volt: valóban lenyűgöző közös teljesítmény. Az NDK minden egyes megyéje tekintélyes küldöttséggel és számos ötlettel képviseltette magát. Egyetlen társadalmi szervezet sem maradt ki az eseményekből — az NSZEP-vel baráti kapcsolatokat ápoló pártoktól az ifjúsági szervezeten keresztül a szakszervezetekig, a sportszövetségtől egészen a kiskertészek szövetségéig kivette részét a munkából. Szembeötlő volt a kisiparosok és a kiskereskedők közreműködése, akik a rendezvényeket felhasználták szaktudásuk és eredményeik bemutatására.
– Hogyan értékeli az egyházak hozzájárulását?
– Az egyház és az állam közötti jó és konstruktív viszony kifejeződik abban, hogy az összes vallási közösség kivette részét a jubileumi ünnepségekből, a protestánsok, a katolikusok vagy a zsidó közösség tagjai, akiknek felújított zsinagógáját ez évben adták át; az eseményen én is ott voltam a vendégek között. A berliniek a történelmi felvonulás élőképeiben üdvözölhették a nagy reformátorokat és népvezéreket, így Luthert és Münzert, továbbá az olyan művészeket és tudósokat is, mint Moses Mendelssohn, Felix Mendelssohn-Bartholdy vagy Albert Einstein. Egyébként az 1237-ből származó eredeti okiratok, amelyek a várost első ízben említik — ezeket a jubileum alkalmából rendezett kiállításon bárki megtekinthette —, egyházi tulajdonban vannak. A berlin-brandenburgi evangélikus egyház reprezentánsai kezdettől fogva részt vettek a jubileumi előkészítő bizottság munkájában. Berlinben 1987-ben tartottak első ízben evangélikus egyházi találkozót, melynek zárórendezvényén, egy stadionban, 20 ezer keresztyén NDK-polgár vett részt. Berlin főpolgármestere fogadást adott a találkozó vezetői számára. Ugyancsak az állam és az egyház közötti kapcsolatok pozitív fejlődését fejezi ki, hogy a hivatalos állami díszünnepségen részt vett az evangélikus egyház és társult egyházak vezető képviselői mellett a zsidó hitközség rabbija, továbbá a katolikus egyház berlini püspökségének fő reprezentánsa. Meisner bíboros is.
– Az NDK kijelentette, hogy Nyugat- Berlin lakosságát sem zárják ki az eseményekből. Mennyiben lehet e vonatkozásban haladásról beszélni?
– Az NDK és Nyugat-Berlin közötti kapcsolatok az 1971-i négyoldalú egyezményen alapulnak. Ez a megállapodás igazolta létjogosultságát. A nyugat-berliniek ez év során is több alkalommal éltek a lehetőséggel, hogy meglátogassák fővárosunkat. Ez már jégen bevett szokás. Ebben az összefüggésben azonban meg kell jegyeznünk, hogy a jubileumi évben nyugat-berlini részről megerősödtek az arra irányuló kísérletek, hogy az említett egyezményt megkérdőjelezzék, az NDK fővárosát diszkreditálják, Nyugat-Berlint a nemzetközi joggal ellentétben az NSZK részének állítsák be és ismét a „nyitott német kérdésről” beszéljenek. Ezek az anakronisztikus kísérletek azonban meghiúsultak. A jubileumi év végére Berlin, az NDK fővárosa szilárdabb fogalommá vált a világban, mint korábban valaha is. Ehhez hozzájárult a polgármesterek találkozója, amelyre vezető személyiségek jöttek el városunkba a Föld minden kontinensének mintegy 200 millió lakost képviselő nagyvárosaiból, köztük az NSZK-ból is.
– A jubileumi év valószínűleg új idegenforgalmi rekordszámokat hozott Berlinben. Hogyan tudták a vendégek elszállásolását és ellátását biztosítani?
– A statisztikák szerint összesen hatmillió bel- és külföldi látogató járt városunkban. A jubileumi évben 32 új éttermet nyitottunk meg, 84-et pedig felújítottunk. Növeltük a szállodai kapacitást. A legfrissebb példa erre az újonnan megnyitott Grand Hotel. A jövőben további új szállodákat építünk. Intenzíven foglalkozunk a fővárosi tömegközlekedéssel. így földalattink, amely Európában a legrégebbiek közé tartozik, az egyik új kerületbe vivő vonallal bővül. Az új főpályaudvar – az eddigi Ostbahnhof – első építési szakasza decemberben befejeződött.
– A kulturális események mérlege?
– Az év elején az ünnep műsorkönyvében a jubileumi program széles választékát ígértük. Elégtétellel, a szervező és részvevők iránti tisztelettel állapíthatjuk meg, hogy abból minden megvalósult. Több mint száz kiemelkedő ünnepi esemény zajlott le fővárosunkban, a múzsák berlini otthonaiban a rendezvények ezreire gyülekezhettek az érdeklődők. A nemzetközi rangú vendégjátékokat olyan nevek fémjelezték, mint Leonard Bernstein, Yehudi Menuhin, Krzysztof Penderecki, Vaclav Neumann vagy a moszkvai Nagy Színház operaegyüttese. Ha pedig a könnyű múzsa képviselőire gondolunk: Gilbert Bécaud, Harry Belafonte, Bob Dylan, aztán a híres „Macskák”, a Theater an dér Wien előadásában… Ki tudná felsorolni az összes országot és minden nevet? Egész sor neves magyar együttest és szólistát is üdvözölhettünk, így az Állami Operaház együttesét, a Katona József Színház vendégjátékát, a Capella Savariát vagy Lehotka Gábor orgonazenéjét.
Végül hadd köszönjem meg lapjuk olvasóinak, hogy jubileumi évünk eseményeit megtisztelték figyelmükkel.»
Berlin 750-ik születési évfordulójának csúcsrendezvényéről itt számoltunk be részletesen:
