El tudja képzelni valaki, hogy ma Magyarországon valami a tervezett költség feléből épüljön meg? Pedig volt ilyen: Győr legnagyobb közlekedési beruházása, a túlterhelt Baross hidat és a zsúfolt belvárost mentesíteni hivatott Nádor-aluljáró. Tervezett építési költsége 6,6 milliárd forint volt, a pályázatot megnyert Strabag 3,8 milliárdért vállalta – és megcsinálta, kiváló minőségben, határidőre. Speciális technológiájának köszönhetően. Hetente akadt valami újdonság, amiről írhattam. És végül jött az avatóünnepség (Kisalföld, 2006. július 22.), emlékül magam is őrzöm a lebontott repülőhíd egy keretbe foglalt darabkáját. Az eseményen ott volt a miniszterelnök is, noha az államtól egy fillért sem kapott az építésre a város, de legalább dicsérő szavakat mondott…

«Tegnap délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében ünnepélyesen felavatták Győr legnagyobb, saját erős közlekedési beruházását, a Nádor-aluljárót a hozzá kapcsolódó utakkal, csomópontokkal. Az autósok az ünnepség után, késő délután birtokba vehették a város új büszkeségét.

A szinte pokoli kánikula ellenére is több száz győri érdeklődő volt kíváncsi tegnap délután a Nádor-aluljáró avatására. Az eseményt mintegy „tribünből” nézhették a feljáró lejtőjéről, ám az égető nap sem riasztott el senkit. A protokolláris rész rövid volt. Appelshoffer József, a Strabag Zrt. ágazati igazgatója jelentette a város polgármesterének az aluljáró elkészültét, és átadta a létesítményt használatra a város lakóinak. Balogh József köszöntőbeszédében felidézte az építés történetét, köszönetét fejezte ki tervezőknek és építőknek. Emlékeztetett rá: a város csakis saját önerejére támaszkodva hajtotta végre ezt a nagyberuházást. Szólt arról is, hogy az idén a megyeszékhelyen összesen 14 milliárd forint értékű közlekedési létesítmény valósul meg saját és állami forrásokból, különböző cégek beruházásaiban.

„De jól tettük! ”

Jelen volt az avatóünnepségen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Tisztelegni jött Győr polgárai és vezetői előtt, mondta, az előtt a bátorság és akarat előtt, amellyel önerőből belefogtak ebbe a nagy értékű munkába. Nemcsak kérni tud ez a város, hanem saját ereje is van. Gyurcsány Ferenc szerint ilyen létesítmények sokasága kellene az országban. S hogy megéri-e ennyi pénzt, energiát rákölteni? Csak így lehetnek élhető, lakható városaink, falvaink. A végén mindenki azt mondja majd: de jól tettük! – mondta a miniszterelnök.

A  repülőhíd szelvényével

Bella Tamás, a kivitelezési fővállalkozó Strabag Zrt. győri, területi igazgatója meglepetéssel szolgált. Az aluljáró helyén tavaly még állt, azóta lebontott „repülőhíd” annyira nosztalgikusan a győriek szívéhez nőtt, hogy sokan érzékenyen búcsúztatták. Nos, az építők gondoskodtak az emlékőrzésről: az aluljáró kerékpáros-folyosójának falába beépítették a repülőhíd egy szelvényét.

Bella Tamás a hajdani gyalogoshíd képéből és egy-egy szegecséből álló emléket adott át Gyurcsány Ferencnek és Balogh Józsefnek.

A szalagátvágás után az ünnepség zárómozzanata a hídépítők elmaradhatatlan rituáléja, a söröshordó-gurítás volt. A csapra vert hordó nedűjéből jutott a látogatóknak, akik az aluljáróban séta közben régi és új járműveket, köztük a legújabb Audi TT-t is megcsodálhatták Az avatóünnep második részében, a kamarai székházban Balogh József és Appelshoffer József elismeréseket adott át a munkálatokban részt vevő beruházó, építő cégek munkatársainak.

450 milliót hitel nélkül

A város közgyűlése 2001 októberében döntött arról, hogy megépüljön a 2×2 sávos aluljáró a csatlakozó útszakaszokkal együtt. Hosszú időt vett igénybe a műszaki előkészítés és a „pénzkeresés”, hiszen az államtól nem nagyon lehetett számítani támogatásra a Fehérvári út átépítésén túl. Az engedélyezési okiratot a közgyűlés 2004 júniusában hagyta jóvá. Eszerint a tervezői költségvetés 6,6 milliárd forint volt. A közbeszerzési eljárás során a pályázók között kemény versengés alakult ki, ez jótékony hatással volt az árra is. A nyertes Strabag ajánlata ugyanis 3,8 milliárd forint volt – az eredetileg tervezett műszaki tartalommal! A megtakarítás a Strabag által alkalmazott speciális építési technológiának köszönhető. A város az építést hitelből finanszírozza, de például eddig 450 milliós számlát hitel nélkül fizetett ki… A kivitelezői szerződés 2004 decemberében köttetett, a gyakorlati munka 2005 februárjában kezdődött, helyet adva a régészeti feltárásoknak. A hajdani rác temetőből várostörténeti jelentőségű emlékek kerültek elő. (A kihantolt nagy mennyiségű emberi csonttal azonban a múzeum nem tud mit kezdeni, gondoskodni kell eltemetésükről és a kegyeleti helyen emléktábláról.)

Látványos változások

Az építkezés igen nagy lendülettel indult be és ez a lendület nem is fogyott. Bizonyság rá, hogy lapunkban hétről hétre beszámolhattunk látványos változásokról. Például a különleges, hetventonnás réselőgép működéséről, arról, hogyan készült az a vasbeton doboz, amely fölé később három híd – egy vasúti és két közúti – épült. Ezek elkészülte után kezdett kibontakozni az aluljáróforma, amikor is kiszedték a „dobozból” a földet. (A hidak gyakorlatilag talajszinten készültek, igencsak költségtakarékos módon.)

Ablakcsere 400 lakásban

A bokrétaünnepet, amikor elérték a létesítmény legmélyebb pontját, tavaly októberben tartották. A város lakossága három alkalommal is nyílt napon ismerkedhetett meg az aluljáróval. Közben rengeteg munkát adtak a közműcserék, az út- és csomópontépítések – ezeket, úgymond, testközelből tapasztalhatták meg a közlekedők. Meg kell említeni, még, hogy az építéshez kapcsolódóan 400 lakásban végezték el (a lakók számára ingyenesen) zajvédelmi célból az ablakcseréket.»

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)