A török fővárosban Budapestről neveztek el utcát 2015 kora őszén; az ünnepségen részt vett Tarlós István budapesti és Melih Gökçek ankarai városvezető. Nem sokkal ezt megelőzően Budapesten aláírták a török és a magyar főváros testvérvárosi egyezményét, amellyel új alapokra helyeződött a két település kapcsolata.
A világon – mint sorozatunk korábbi cikkeiből is kitűnt – többfelé neveztek már el utcát a magyar fővárosról, így a belgiumi Mons-ban, továbbá Párizsban, Berlinben és Drezdában is. Az ankarai névtáblaavató ünnepségen Tarlós István kifejtette: a török fővárosban a Budapest utca tovább erősíti a török és a magyar nép közötti mély köteléket, valamint a két város közötti szoros együttműködést. Ez kezdődött egyebek között a városüzemeltetés, a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a turizmus területén, és ami szintén fontos: megkezdődött a párbeszéd két metropolisz, két térség között.
Melih Gökçek, Ankara főpolgármestere ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az utcanév-változtatás elősegíti a török és a magyar állampolgárok kölcsönös megértését is. Kiemelte: a korábban az 1429-es számot viselő (jó, hogy nem 1444, bár a Budapest utcába torkollik az 1526. számú utca – a szerző megjegyzése), 1320 méter hosszú utca a főváros jómódú Cukurambar kerületében, a központtól néhány kilométerre, több neves egyetem tőszomszédságában található. A török főpolgármester az alkalmat felhasználva kifejezte reményét, hogy hamarosan Ankara utcát is avathatnak Budapesten.
S valóban: egy év sem telt el, és a II. kerületben, közel Gül Baba türbéjéhez felavatták az Ankara utcát. A II. kerületi Margit utca, Apostol utca és Rómer Flóris utca találkozásánál kezdődő, addig névtelen szerpentin közelében a török korra emlékeztető közterületek találhatók, mint például a Bég, a Szpáhi, a Turbán és a Mecset utca. Az is megerősíttetett, hogy Gül baba türbéje kiemelt állami beruházásként 2017 végéig megújul.