(helyben.hu) A kötelező beszolgáltatás ellenére a külföldi élelmiszer-diszkontok olcsóbbak maradnak, és több, de főleg jobb minőségű magyar árut kínálnak, mint a hazai üzletláncok – nyilatkozta a helyben.hu kérésére Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a Fidesz a hazai üzletek hatékonyabbá tétele helyett úgy támogatja a honi kereskedelmet, hogy az üzletfelújításra fordított milliárdok magánzsebekben landolnak.
– Felháborodott azon, hogy a kormány egy sebtében összeállított törvénnyel kötelezte a nagy hazai üzletláncokat, hogy a gyengülő minőségű élelmiszereket februártól szolgáltassa be az államnak. Máshol nincs ilyen kezdeményezés?
– Van, de a világon ilyen direkt módon sehol sem állítják ezt a rendszert a politika szolgálatába. A fejlett világ minden országában ellenőrzött módon juttatják el a rászorultaknak a minőségüket vesztő, de még fogyasztható élelmiszereket. Elsősorban konzervek, befőttek, liszt, cukor, száraztészta tartoznak ebbe a kategóriába. Ezeket az ételeket a szavatossági idő lejárta előtt felajánlják segélyszervezeteknek, amelyek aztán eljuttatják a szegényeknek.
– Magyarországon is működik már ez a rendszer, vagyis: ha a nagy élelmiszerláncok látják, hogy bizonyos élelmiszerekből eladhatatlanul sok van raktáron, akkor azt felajánlják a Magyar Élelmiszerbanknak. Az egyesületként működő szervezetnek kiépült kapcsolatai vannak az országos segélyszervezetekkel – köztük van a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt –, amelyek eddig is profi módon szétosztották az élelmiszert a hajléktalanok, a rászoruló családok között. Ez a rendszer tehát eddig is létezett, és működik ma is Magyarországon.
– Akkor az a probléma, hogy a kormány ezt a rendszert gyökeresen át akarja alakítani és az élelmiszert jövőben az állam gyűjti be és osztja szét?
– A tervek szerint valóban létrejön majd az állam által irányított olyan szervezet, amely átvenné az egyébként profi módon működő élelmiszerbank szerepét. Ismerve az Orbán kormány, illetve a Fidesz természetét, annyi történik majd, hogy az általuk létrehozott szervezet az üzletláncoktól ingyen elveszi, és politikai célzattal fogja szétosztani az élelmiszert.
– Vagyis attól tart, hogy a szegény emberek élelmiszerhez jutását politikai célra akarják majd kihasználni?
– Ne legyenek kétségeink, a Fidesz eddig sem volt szemérmes, ha a politikai céljai eléréséről volt szó. Ezer dologgal szinte fillérekért veszi meg a szegények szavazatait, lásd a legutóbbi krumpli és egyéb „üveggyöngyök” osztogatását. Vagy: ha megnézi a kiszolgáltatott közmunkások körülményeit, akkor láthatja, hogy Orbán lényegében filléres akciókkal, majd a jövő tavasztól már ingyen szerzett élelmiszerekkel jut a legszegényebbek szavazataihoz. Nem véletlen az sem, hogy a meghirdetett kötelező élelmiszer-beszolgáltatás a jövő év februárjában kezdődik, vagyis két hónappal az országgyűlési választás előtt kezdik. Már nem a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, hanem a Fidesz aktivistái fognak „jótékonykodni” az ingyen szerzett élelmiszerekkel, nyilvánvalóan szavazatszerzési szándékkal.
– Azt is tudjuk, hogy a beszolgáltatás csak a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő cégek számára kötelező, vagyis a népszerű külföldi üzletláncokat érinti. Eszerint a magyar boltok kimaradnak a szegények támogatásából?
–Elképesztő, ahogy különbséget tesz a kormány a nagy multi kereskedelmi lánc és egy magyar üzletlánc raktárában lévő, mondjuk, Globus-konzerv között. A hazai kereskedők számára nincs kötelező beszolgáltatás, a külföldi cégek számára pedig van. Ezt nem lehet mással magyarázni, mint politikai szándékkal.
– Hisz’ a hazai nagy üzletláncokban – beleértve a kisebb, független boltok hálózatát – éppúgy keletkeznek fogyasztható, ám csökkenő minőségű élelmiszerek, amelyeket még a szavatosság lejárta előtt eljuttathatnák a rászorulókhoz. Ezeket ugyanis nem lehet úgy rendelni, hogy minden darabja határidőre elfogyjon.
– A magyar kereskedők egyébként mit kezdenek a lejáró szavatosságú élelmiszerekkel?
– Elvileg ugyanúgy átadják az élelmiszerbanknak, gondolom, ezután is teszik, csak nekik nem kötelező az államnak beszolgáltatni, és nem kell kereskedelmi adót sem fizetni a forgalom után. Ezt az adótételt, most a multik számára 2,5%-ról 2,7%-ra emelik, így a növekmény éves összege el fogja érni az 5-6 milliárd forintot, amit – ne legyenek kétségei senkinek – majd teljesen a magyar vásárlók fizetnek meg.
– A legelképesztőbb pedig az, hogy az állam által a multiktól begyűjtött élelmiszert a Fidesz ajándékaként osztják majd szét, s persze, nyilván összekötik majd a szavazólap-ikszeléssel.
– Azt nem érzékeli a magyar vidéken élő vásárló, hogy közben a falvakat, kisvárosokat ellátó magyar üzletláncok sokkal drágábban árusítják az élelmiszert, mint a multik?
– Emiatt aztán nem is vásárolnak a magyar boltokban, üzletláncokban, mert azokban sokkal drágábban vehetnék meg az alapvető élelmiszereket, mint a politika által diszkriminált multiláncokban. Ma már a kistelepülésen élők – még a jármű nélküliek is – inkább összefognak és a szomszéd kisvárosban, a multi diszkontokban, a Lidl, az Aldi, vagy a Penny valamelyik üzletében vásárolnak. Még utazással együtt is – a költséget nyilván szétosztják – legalább 10 százalékkal olcsóbbak ezek a diszkontok. A magyar CBA, a Real, a Coop pedig ott tátong üresen a méregdrágán kínált árujával. Tapasztalatom szerint ma már a magyar vidék is a multiláncok vásárlója.
– Ha emelik a külföldi élelmiszerláncok adóját, akkor azok nem lesznek ugyanolyan drágák, mint a magyarok?
– A kormányzat csak multikat sújtó, hozzávetőleg 70 milliárdos adóemelése természetesen megjelenik majd a diszkontok áraiban, de ezzel együtt is olcsóbbak maradnak, mint a magyar üzletláncok.
– Furcsa helyzet, hogy a magyar kormány a külföldiek adóztatásával a hazai üzleteket igyekszik kedvezőbb helyzetbe hozni évek óta, de a magyar vásárló mégis multipárti. Ki hibázik?
– A magyar áruházláncok éves árbevételét a diszkontok már meghaladják Az összes költés náluk most évi 1700 milliárd forint. Az utóbbi tíz évben – amióta a kormány „rászállt” a külföldiekre – elképesztő növekedést produkált a Lidl, az Aldi és a Penny, kisebb mértékben nőtt a Spar és az Auchan forgalma is. A felsorolt üzletek lassan teljesen kiszorítják a hagyományos boltokat. A magyar láncok piaci részesedése mára marginálissá vált. Ez a verseny már eldőlt. Jómagam nagyon örülnék, ha legalább egy nemzeti tulajdonban lévő élelmiszer-bolthálózat sikeres és versenyképes lenne, de ehhez a kormánynak más módon kellene segítséget adni. Nem látványos politikai akciókkal, hanem tőkével, szervezési, vezetési szolgáltatásokkal, beszállítóihálózat-szervezéssel kellene segítenie. Ezeket azért nem teszi, mert csak hosszabb távon hozna mérhető eredményt, a kormányt azonban a rövid távú és populista kampányakciók érdeklik, főként a választások előtti időszakban.
– Még számomra is megdöbbentő, hogy a diszkontokat erősítő folyamat nemcsak Magyarországon zajlott le, hanem egész Kelet-Európában bekövetkezett. Csak az utóbbi két évben több, mint 2500 üzlet nyílt a térségben. Ennek elsősorban az árérzékenység az oka. Az átlagos magyar háztartás kiadásainak közel ötödét, a román legalább a 30%-át, az ukrán még ennél is nagyobb arányát élelmiszerekre fordítja. Az Egyesült Királyságban csak 7-8%-át, igaz ebben az is közrejátszik, hogy ott az élelmiszerek áfakulcsa nulla. Nálunk, például, zöldségre, gyümölcsre 27% áfát vet ki az állam.
– Mivel magyarázható az, hogy a „nemzeti” kormányok a saját áruházláncaikat a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe akarják hozni, ám ennek az igyekezetnek egyértelműen a vásárlók isszák meg a levét?
– Azért, mert a kormányt nem a tényleges sikerek, hanem csak a rövid távú politikai előnyök érdeklik. Magyarországon a multikat büntetni politikailag nyereséges, még akkor is, ha a multikra öklüket rázók gond nélkül mennek vásárolni a multik diszkontjaiba, és szinte már csak oda. Ha én lennék a magyar állam helyében, akkor a magyar üzletek hatékonyságát, szervezettségét igyekeznék fejleszteni, hogy kilépjenek az ördögi körből. Jelenleg ugyanis ezek a láncok tőkehiányosak, és folyamatosan veszítik hazai legjobb beszállítóikat is.
A visszatetsző állami segítségre példa, hogy a kormányközeli CBA-tulajdonosok az üzleteiket állami pénzből felújították ugyan, majd e boltokat jórészt eladták a Lidlnek, az Aldinak, a Spar-üzletláncnak. Vagyis az állami pénzek magánzsebekbe vándoroltak, ahelyett, hogy az magyar üzletláncok versenypozíciója erősödött volna.