Lesz még gondja Orbánnak a csehekkel

A Deutsche Welle szerzője szerint sok jel utal arra, hogy Európában árok választja el egymástól a Keletet és a Nyugatot. Nem véletlenül mondta azt Macron a nyáron, hogy Brüsszel számára egynémely keleti tagállam kapcsán nem Orbán Viktor a gond: a probléma sokkal mélyebbre nyúlik. A kontinens két fele között alapvető a megosztottság.

Ezt megtapasztalhatta a minap az új német kancellár is, akit Varsóban igen sajátos plakát fogadott, rajta Merkellel és más mai német vezetőkkel – Hitler és Göbbels társaságában. Ám legutóbb a csehek bizonyították, hogy a populistákat le lehet váltani. Bulgáriában is sikerült megszabadulni Boriszovtól, igaz, csak a 3. nekifutásra. Stefan Lehne, a Carnegie Europe elemző intézettől úgy látja, hogy a viszály almái a régióban Magyar- és Lengyelország, a többi országra nem annyira jellemző az éles szembenállás. És a gazdasági segélyalap kedvezően hathat a kelet–nyugati viszonyra. Orbán az illiberális demokrácia mellett tette le a garast, ami nála folyamatos kulturkampffal párosul a földrész értékei ellen.

Ugyanakkor főként a német kereszténydemokraták részéről stratégiai hibának bizonyult, hogy éveken át védték a politikust a Néppárton belül, miközben építette autokrata rendszerét. Magyarország immár „foglyul ejtett állam”, a kormányfő lerombolta a sajtó szabadságát, a bíróságok önállóságát. A szakadatlan állami propaganda feladata, hogy átmossa az emberek agyát és kifelé igazolja a rezsimet.

Az ország ugyanakkor igazodási pont lett a világ jobboldali demagógjai számára, Le Pen-től Pence-ig. A lengyel vezetés láthatólag a magyar forgatókönyvből dolgozik, amit éles nacionalizmus körít. Az alkotmánybíróság legutóbbi döntésével Varsó leválik Brüsszelről és felvetődik, nem a kilépésben gondolkodik-e. Stefan Lehne szerint azonban illúzió azt hinni, hogy az EU elrendelheti a demokráciát, azt csakis a választásokon lehet kivívni. És itt lát reményt mindkét országban, főként mivel potens ellenjelölt bukkant fel Márki-Zay személyében. Emellett a szakértő azt is fontosnak tartja, hogy az unió hatékonyan vesse be eszközeit, elsősorban a pénzügyi szankciókat. De Orbán a tavaszig nem hajlandó mozdulni, mégha egy fityinget sem kap a koronaalapból. Lehne ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a vita könnyen eldurvulhat és akkor Budapest és Varsó blokkolhat olyan döntéseket, mint klímaváltozás elleni harc. De ott még nem tartunk, a zsarolási potenciál azonban mindkét részről hatalmas.

A legtöbb európai politikus belátta, hogy a földrész sorsközösség, és hogy a súlyos gondokat nem képesek egymaguk orvosolni az országok – kezdi cikkét a The Economist. Lásd a klímaváltozást, vagy Kínát, illetve Oroszországot. De még ennél is fontosabb, hogy idáig könnyen egymás tyúkszemére léptek, hogy ez velük ne történhessen meg, de immár elfogadják, hogy minden mindennel összefügg, nem vonulhatnak nemzeti elefántcsonttoronyba. Annak, hogy változtattak a felfogásukon, egyik oka a pénz, nevezetesen a 750 000 millió eurós gazdasági újjáépítési alap, amihez közösen vettek fel hitelt. Természetesen megnézik, hol, miként költik el.

Ugyanakkor már nem félnek, hogy a brexit nyomán szétesik az EU. Ám az összefogás értelemszerűen gondokkal jár, bár nem kívánnak távozni az olyan, bajkeverő államok, mint Lengyelország. Varsó marad, csak éppen nem törődik a kifogásokkal. Megoldás lehet, hogy a szervezet kipréseli magából a kompromisszumot, ám immár nem lehet túllépni azon, ha valamely kormány tesz a közös normákra. Az utóbbi 10 évben a többiek udvariasan kerülték a magyar és a lengyel demokrácia visszaszorulásának témáját. Ma már viszont megszokott, hogy mondjuk, egy holland vezető lengyel kollégáit ostorozza. A viták élesebbre váltanak, mert az értékek forognak kockán.

A nyári csúcson többen jól letolták Orbánt a melegellenes törvényért. Mivel az EU egyre inkább emlékeztet egy normális államra, hamarosan a civilizáció és nem a nemzet jelenti az alapját. Jelenleg a világgal szemben határozza meg önmagát. Legtöbb vezetője berzenkedik a nacionalizmus ellen, ám jól el van az európaisággal, ami a helyébe lépett.

A Politico portál Európa szempontjából igen reményesnek tartja a jövő évre nézve, hogy az új német kormány egyértelművé tette: az előző vezetéstől eltérően nem lesz olyan elnéző a nacionalista magyar és lengyel vezetéssel szemben, tehát amikor azok aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, korlátozzák a sajtószabadságot és a civil jogokat és elutasítják az uniós jog elsőbbségét.

A határozott berlini és párizsi kiállás jobb helyzetbe hozza a Bizottságot, mármint: hogy kikényszerítse az Európai Bíróság döntéseinek végrehajtását. Ehhez az az eszköz számára, hogy visszatartja a gazdasági újjáépítési alapból előirányzott pénzeket. Orbán azonban aligha hátrál meg a választásokig, bár ekkora kihívással még nem nézett szembe, mint most, amikor egyesült vele szemben az ellenzék. Viszont még ha újjáválasztják is, várhatóan meggyengül a helyzete, így nagy valószínűséggel pragmatikus megoldást keres Brüsszellel szemben.

Egy cseh elemző szerint Orbán Viktor számára nem túlzottan jó hír az új prágai kormány megalakulása, annál is kevésbé, mert a politikus a kampány során Babis mellett korteskedett – írja a jó 170 esztendővel ezelőtt alapított osztrák Die Presse. Pavel Havlicsek, az Amo külpolitikai szakértője arra számít, hogy ez még visszahullik a magyar politikus fejére. Mint kifejtette, a V4-es együttműködés előreláthatólag továbbra is fennmarad, noha az európai ügyek új cseh felelőse pár napja azt közölte, hogy az értéke kétséges. Ám Visegrád folytatása benne van a koalíció programjában. Mindazonáltal valószínű, hogy korántsem lesz olyan szoros a kapcsolat a négyek között, mint idáig, már csak azért sem, mert egyre nagyobb az eltérés a magyar és a cseh álláspont között pl. Oroszország és Kína megítélésében. Azonkívül a jogállami vitában Prága máris Brüsszel oldalára állt.

Kétesélyesnek nevezi a Time hetilap a magyar választásokat: az ország vagy még közelebb araszol a tekintélyelvűséghez, vagy visszatáncol a szakadék széléről. Az utóbbi csaknem 12 évben Orbán teljesen felforgatta a politikai rendszert: illiberális demokráciát épített ki. Megnyirbálta a sajtószabadságot, lebontotta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és egy sor korlátozó intézkedést vezetett be, ideértve olyan anyagok terjesztésének megtiltását, amelyeket a melegség népszerűsítésének lehet tekinteni.

Az előző választásoktól eltérően azonban most egyesült ellenzék harcol vele szemben. Vezetője egy kisvárosi katolikus polgármester, akit sokan támogatnak a politikai színtábla minden oldaláról, korrupcióellenes jobboldaliságának köszönhetően. Már megindult a küzdelem a határozatlan szavazókért. A kormányfő adókedvezményekkel és társadalmi juttatásokkal árasztotta el a lakosságot, ellenfele viszont a „tiszták szövetségének” jelszavával mozgósít.

Adam Michnik szerint Kaczynski már nem sokáig dacolhat az unióval, mert nincs más választása – írja a német Die Welt. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője azzal indokolja véleményét, hogy Oroszország súlyos fenyegetés a térségben, ezért Varsó tovább már nem távolodhat el Európától. Igen kockázatos utat választott, de hosszabb távon nem sok jót ígér ez a politika. Orbán Viktor persze könnyen barátkozik Putyinnal, miután a két ország nem határos. A 75 éves újságíró, aki ellenzékiként éveken át volt börtönben a szocializmus idején, hazugságnak nevezi, amit a kormány állít, hogy ti. a nemzeti érdeket védelmezi az EU-val folyó jogvitában. Így fogalmaz: ezek az emberek nem hisznek az európai tervben, de még a demokráciában sem.

Kaczynski számára a modell alighanem Oroszország, vagy ami még rosszabb: Kína. Gyűlöli a szabadságot, illetve azon azt érti, hogy ő bármit megtehet. Az orosz elnökhöz hasonlóan szalámitaktikával igyekszik szilárd tekintélyuralmi rendszert kialakítani. A hatalom már így is perben és haragban van a társadalom felével, és ehhez jól jön neki a belarusz határon kialakult válság, amit persze megint csak Putyin gerjeszt. Mert célja a Nyugat gyengítése. A populisták és antidemokraták erre törekednek, példa rá Bolsonaro, Trump és Erdogan. Vagy az unión belül a német AfD. Valamennyi, egytől-egyik a PiS szellemi édestestvére.

Teljesen egyértelmű, hogy miben mesterkednek, és nem érdekes, hogy jelenleg nem élveznek nagy támogatottságot az olyanok, mint Zemmour, Le Pen vagy Salvini. Az elején Hitler is jóformán a semmiről indult. Hogy Kaczynskinak mi baja a németekkel, arra Michniknek az a válasza, hogy az ország erős embere paranoiás. Mély németellenes komplexusban szenved. De persze itt belép a képbe a múlt, mert jóformán nincs olyan lengyel család, amelynek egy vagy több tagját annak idején ne ölték volna meg a nácik. És ezt csak tetézi a lengyelek részéről tapasztalható kisebbségi érzés. Viszont mindaddig, amíg Kaczynski hatalmon van, a kétoldalú viszonyt ezek a tényezők határozzák meg. Teljesen mindegy, hogy ki kormányoz Berlinben.

A lengyel lehallgatási botrány egyik szenvedő alanya úgy ítéli meg, hogy az ország jelenlegi vezetése átkelt a Rubiconon, miután a gyanú arra utal, hogy törvénytelen megfigyelések folytak – kezdődik a Politico cikke. Az ügyvéd, aki olyanokat képvisel, mint Tusk, az ellenzék vezére, vagy Sikorski volt külügyminiszter, a Civil Platform egy másik prominens politikusa, kijelentette: a hatalom saját politikai céljaiból kiindulva visszaél a terrorellenes törvényekkel, illetve jogkörrel. Ily módon a lengyel demokrácia fordulóponthoz érkezett. Giertych, aki az első PiS-kabinetben még oktatási miniszterként dolgozott, kiemelte, hogy immár a jogászi függetlenség forog kockán, a jogállam kritikus időszakot él át. Mert az ország gyakorlatilag egypártrendszer lett, nincs már szó a hatalmi ágak szétválasztásáról. Közölte egyúttal, hogy beperelték Ziobro igazságügyi minisztert a Hágai Nemzetközi Büntető Bíróságon az emberi jogok megsértése miatt.

A lengyel ügyészség nem hajlandó kivizsgálni azt az értesülést, hogy a kormány három neves ellenfelét is lehallgatták az izraeli kémszoftver segítségével – olvasható a Reutersnál. A szóvivő azt közölte, hogy az érintettek: egy ellenzéki szenátor, egy ügyvéd, valamint egy ügyész csupán a telefongyártó Apple-től kapott figyelmeztetést, de az sem volt egyértelmű.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a kanadai Citizen Lab, amelynek kulcsszerepe volt a világbotrány kirobbantásában, mindhárom érintett esetében kimutatta az okostelefonjukon a Pegasus használatának nyomait. Az ügy egyik szenvedő alanya, aki egy szakmai szervezet tagjaként küzd az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása ellen, közölte, hogy megfellebbezi a vádhatóság elutasító határozatát.

Kelet-Európában már meghaladta az egymilliót a koronahalottak száma, pedig az omikron csak ezután fog végigsöpörni a térségen – jelentette a Reuters. A földrészen öt országban szedi áldozatait leginkább a járvány, közülük három a régióban található. Így halálesetek több mint a fele a földrész keleti feléhez kötődik. A lengyelek legutóbb 794 halottról adtak hírt, ami rekord. A Házi Orvosok Szövetségének szóvivője szerint a betegség azért visz el ennyi embert, mert az egészségügyi rendszer már nem tud megbirkózni a teherrel, hiányosak a fertőzéssel kapcsolatos ismeretek, ugyanakkor sokan nem hajlandóak magukat beoltatni. Ráadásul a 4. hullám hatására várhatóan drámai módon nő az emberveszteség. A térségben az oltásokat tekintve – 64 %-kal – Magyarország és Csehország áll a legjobban.

A horvát miniszterelnök bejelentette, hogy országa fellebbez az ENSZ Döntőbíróságának 5 éve született ítélete ellen, amely helybenhagyta, hogy a MOL-é legyen az irányítás joga a horvát energiacégben – olvasható a Bloomberg portálon. Plenkovics ugyanakkor jelezte, hogy egyelőre felfüggesztik az egyeztetéseket a többségi magyar tulajdonossal a többségi rész visszavásárlásáról. A közvetlen előzmény az, hogy a horvát legfelső bíróság októberben megerősítette a verdiktet Hernádi Zsolt ellen, tehát hogy a magyar holding elnöke megvesztegette az akkori horvát kormányfőt, így jutott a MOL döntő pozícióba az INA-ban.

Ugyanakkor Horvátország szeretné semmissé nyilváníttatni azt a megállapodást is, amelynek értelmében még 2009-ben vállalta, hogy visszaveszi a nemzeti szénhidrogén forgalmazó és kitermelő veszteséges gázüzletágá