A 20. század fordulója idején nagyszerű építészek, belsőépítészek, üvegfestők, szobrászok és más művészek tűntek fel a magyar fővárosban; legnagyobbjaik külföldön is maradandót alkottak. Közéjük sorolhatók ezen írás hősei is, akik tevékeny részt vállaltak a mexikói főváros egyik büszkesége, az ottani nemzeti színház kialakításában.
A monumentális épület koncepciója például Maróti (Rintel) Géza (1875-1941) nevét és tehetségét dicséri. A Barsvörösváron (ma, szlovákul Červený Hrádok) született fiú családjával az elszegényedés elől menekült Budapestre, ahol a tehetséges fiatalember egy épületszobrász műhelyében kezdte pályafutását. Viszonylag gyorsan saját lábra állt, műhelyt nyitott, és hamarosan befutott – az 1905-ben átadott Gresham Palotán, az 1907-re elkészült Zeneakadémián, illetve a Pesti Hazai Takarékpénztár 1910-ben megnyílt épületén is láthatók az ő munkái.
Az első világháborúig a milánói és a torinói nemzetközi kiállítások magyar pavilonja mellett a Velencei Biennálé magyar épületét is Maróti tervezte.
A függetlenné válása után gyorsan fejlődésnek indult Mexikó 1903 óta tervezett, de csak lassan formát öltő nemzeti színháza belső terének, illetve díszeinek megalkotására Maróti Gézát kérték fel. A latin-amerikai országban az I. világháború után kitört forradalom miatt az építés többször is megtorpant, a színház végül csak 1934-re készült el.
A Maróti által elképzelt részek közül a legimpozánsabb a nézőtér fölötti, kora legnagyobbjának számító, mintegy 180 négyzetméteres ólomüveg-kupola, amelyet kilenc múzsa díszít, közepén pedig egy óriási angyalalak foglalt helyet.
Az egyedülálló műalkotás kivitelezése Róth Miksát (1865-1941) dicséri. Ő apja pesti műhelyében tanult, majd külföldi tanulmányutat tett, közben alaposan megismerkedett az üvegfestő-művészettel. Munkássága kezdetben a historizmus, később a szecesszió szellemét tükrözte. Róth készítette a budapesti Szt. István-bazilika és az Országháza üvegképeit, ám számos alkotása található ma már külföldön, például a marosvásárhelyi kultúrpalotában és a szabadkai városházán, a hágai királynői palotában, Oslóban, a Fageborg templomban is.
Az egykori mexikói nemzeti színház ma a szépművészetek palotája (Palacio de Bellas Artes) néven működik, az épület számtalan kiállításnak, valamint a Mexikói Népi Balettnek is otthont adott. Legutóbb 2009-2010-ben újították fel – kivéve az előcsarnokot, amely hibátlanul vészelte át az elmúlt évtizedeket. A palota folyosóján áll a Maróti Géza által tervezett nőfigura, amely a Szférák zenéje nevet kapta. E szobor alapján kifaragott relief lett a síremléke a Fiumei úti temetőben.
(Forrás: 24.hu, Portrék: Wiki)