Mégis csak hatásos az oroszok Szputnyik V vakcinája

Putyin a nyáron kissé előreszaladt ugyan, amikor még a vizsgálatok vége előtt bejelentette: kész az orosz vakcina, most viszont nem győzi kasszírozni a diplomáciai hozadékot, miután az országok sorban állnak a szerért – írja a Bloomberg. A Szputnyik V alighanem a legnagyobb orosz tudományos eredmény a szovjet idők óta. Főként, hogy a tekintélyes Lancet tudományos folyóirat megerősítette hatásosságát. Nagyjából ugyanolyan jó, mint amivel az amerikai és európai gyártók előálltak, viszont kenterbe veri kínai riválisát. Így aztán az EU-tag Magyarország is vesz belőle.

Immár geopolitikai jelentőségre tett szert a verseny, hogy a kormányok hozzájussanak az oltóanyaghoz, mert igyekeznek mielőbb kikeveredni a korlátozások okozta súlyos gazdasági és társadalmi helyzetből. Ez pedig kedvező pozíciókhoz juttatja Moszkvát. Persze még nem lehet pontosan megmondani, hogy az orosz elnök pontosan milyen politikai előnyöket könyvelhet el, de országa máris imázs-javításra használja a vakcinát, miután kapott éppen eleget a választások manipulálásért és az ellenzék elleni fellépésért. Az állami tévé rendszeresen beszámol arról, hogy már hány országnak szállítanak a Szputnyikból.

Egy orosz szakértő szerint azonban a Nyugat részéről így is megmarad az ellenségesség a Kremllel szemben, az oroszok befolyása inkább olyan helyeken nőhet, mint Latin-Amerika. A szert már gyártják Indiában, Dél-Koreában és Brazíliában is. A hazai kereslet azonban továbbra is csekély, mert a közvélemény nem bízik a hatóságokban. Mellesleg: még mindig nem tudható, hogy Putyin végül beoltatta-e magát.

A készítmény előnyei közé tartozik, hogy nem kell mélyhűteni, tehát más készítményeknél könnyebb szállítani és szétosztani még a melegebb égöv országaiban is. Egy kettős adag 20 dollárba kerül, vagyis lényegesen olcsóbb, mint a nyugati vetélytársaké, leszámítva az AstraZeneca termékét, annál viszont hatékonyabb. Ugyanakkor az európai engedélyezése még hónapokig eltarthat. A Lancet főszerkesztője azt várja, hogy lesz belőle bőven, de nem egyhamar. A gyártásban mutatkozó szűk keresztmetszet miatt orosz részről úgy nyilatkoztak, hogy Európán belül májusig csak Magyarországnak tudnak szállítani.

Egyelőre nincs elég oltóanyag Európában, ezért a Bizottság súlyos válságot él át, pedig igazából sikereket tud felmutatni, csak azokat e pillanatban elhomályosítják a kudarcok – jelenti a Le Monde.

Az azonban mindenképpen tény, hogy 2,3 milliárd adagot kötött le hat gyártónál a földrész 450 millió polgára számára, de ennyiből jut a szegény országok megsegítésére is.

Von der Leyent nem lehet kibillenteni nyugalmából, arcáról nem tűnik el a mosoly. Függetlenül attól, hogy Brüsszel túl lassan írta alá a vételi szerződéseket, noha közben pusztított a járvány. És mivel a szerek csak lassan érkeznek, több országban is vissza kellett fogni az oltási kampányt, így viszont tovább nő a halottak száma. Az EU végrehajtó testületének elnöke azonban változatlanul úgy gondolja, hogy jobb feltételeket tudtak kialkudni, mint a britek és az amerikaiak. Az ár alacsonyabb és az érintett cégek nem tudtak kibújni minden felelősség alól, ha netán bármi gond adódik. Célja az, hogy a nyár vége előtt beoltsák az európai lakosság 70%-át.

Jelenleg azonban a kontinens mindössze a 3% felé közelít, míg az USA 10, Nagy-Britannia 15, Izrael pedig már 59%-nál tart. De az is tény, hogy ekkora feladattal a Bizottság mostanáig sosem került szembe, nincs is meg hozzá a felkészültsége, hiszen az egészségügy nemzeti hatáskörbe tartozik. Továbbá: hat hónapja még senki nem tudta, melyik szer lesz a nyerő. Viszont a közös beszerzés mellett szólt, hogy tavaly tavasszal pl. a németek és a franciák megtiltották a védőeszközök kivitelét.

A francia Európa-ügyi államtitkár úgy látja, ha nem közösen járnának el, akkor a tagok egymás elől kapkodnák el a készítményeket. Főleg, hogy a nacionalizmus azért továbbra is megnyilvánul. Pl. a keletiek részéről, akiknél nem folyik gyártás, ám azt gondolják, hogy az érintett nyugati országok a saját gyógyszerüzemeiket favorizálják.

De a lényeg, hogy a 27-ek egységesek maradtak. Bár érződik soraikban feszültség, mivel a britek, amerikaiak és izraeliek jobban haladnak és a ragály sem csillapodik.

Ugyanakkor a Bizottság szigorúan titkosként kezeli a megállapodásokat és ez ideális bűnbakká teszi. Ráadásul ismét egyre több a beteg és új törzsek jelentkeznek.

A Bizottság előző elnökét igencsak aggasztja, amit Magyar- és Lengyelország tesz a jogállam ügyében. Mert mindkettő hozzáállása igencsak megváltozott a belépés óta, noha itt az európai összefogás alapjáról van szó. Juncker egyben arra is felhívta a figyelmet a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban, hogy a szabályok megtartása egyúttal biztosíték a kis és közepes tagok számára. Ha ugyanis nem érvényesülnek a normák, akkor onnantól kezdve szabad az út az erősebb joga, az ököljog előtt. Akkor pedig a kisebbek nem tárgyalhatnának egyenlő félként a nagyobb országokkal.

A politikus ugyanakkor azt mondja, hogy a keleti bővítés az ég adománya volt, és Európa megragadta a kivételes lehetőséget a kelet–nyugati megbékélésre. Ha Brüsszel elszalasztotta volna az alkalmat, akkor akár határviszályokkal kellene szembenézni!

Megismételte, hogy annak idején rendszeresen „Helló, diktátor!”-ral  üdvözölte Orbán Viktort, aki ezt nem vette tőle rossznéven. Legalábbis nem rohant el az első hídig, hogy a mélybe vesse magát miatta.  

Az interjúalany úgy véli, hogy az EU nem tarthat egyenlő távolságot az USA-val, illetve Kínával szemben. Hiszen Amerika történelmi szövetséges, Peking viszont egyszerre partner és versenytárs. Kitért arra, hogy Brüsszelnek nem szabad az erő pozíciójából tárgyalnia Afrikával, ugyanakkor az európai cégeknek befektetésekkel kell megelőzniük a kivándorlási hullámot. Ám az unió nem engedheti át a fekete kontinenst a kínaiaknak, mint ahogy a Balkánt sem.

Juncker nem ért egyet azzal, hogy katasztrofális lenne az oltóanyag-helyzet, ám hiba volt azt az illúziót kelteni, hogy mindenkit gyorsan be lehet majd oltani. Bár az ősz kezdetéig érkező szer elegendő a lakosság 70%-a számára. Viszont korábbi tisztségében maga is gyakran megélte, hogy a tagállamok Brüsszelre mutogattak, miközben ők maguk voltak sárosak. Az azonban nagyon helyes, hogy ezúttal a Bizottság biztosra akart menni, amikor a vakcinákról egyeztetett. A britek azonban hiába csinálnak úgy, mintha jobban állnának, miután kiléptek az unióból. Nem szabad elfelejteni pl. hogy annak idején hány, de hány gyerek született súlyos testi károsodásokkal a Contergan nevű fogamzásgátló miatt, amelynek hátulütőit csak túl későn fedezték fel. Szóval jobb a szereket idejében alaposan bevizsgálni, még ha ez több időt vesz is igénybe.

Hogy a tagállamok tavaly tavasszal leengedték a határsorompókat, azt Juncker súlyos hibának tartja, ami tartósan ártott az európai gondolatnak. Egyben mutatja, milyen törékeny az összefogás. Ezzel szemben nagyon jó, hogy megszületett a segélyalap, mert kiderült, hogy zsákutcába vezet, ha minden ország a saját pecsenyéjét sütögeti. Ám szó sincs ingyen ebédről. A kormányoknak és a pártoknak nem szabad saját hobbijaikra elkölteniük azt a pénzt, amit a 750 milliárd eurós alapból kapnak. A reformokkal a jövőt kell megcélozniuk. Ezért kell egyeztetniük a terveket Brüsszellel.

Lecsaptak az osztrák határon át ingázó magyarok arra, hogy Burgenlandban ingyen lehet igénybe venni a koronatesztet, hiszen Magyarországon egyrészt nincs rá elég lehetőség, másrészt pedig drága– tudósít a Neue Kronen Zeitung. Főleg a tartomány északi részén jelentkeznek sokan a keleti szomszédságból. Ezért több ilyen központ is elért teljesítőképessége határára, Nezsider térségében már nincs szabad időpont. De a hatóságok közben gondoskodtak az erősítésről.

A szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik bejelentkeztek az osztrák társadalombiztosításnál, illetve van elektronikus egészségügyi kártyájuk. Osztrák részről úgy gondolják: a nagy igény oka a magyarországi állapotok.