Orbán belerángatja Magyarországot a háborúba?

(A nemzetközi sajtószemle forrása: www.muosz.hu) Ha egy uniós tagállamból autokrácia lesz, akkor az megfertőzi az egész EU-t, ám ha Brüsszel nem elég gyorsan lép közbe, akkor Magyarországon 15 év múlva orosz viszonyok lesznek – Európa kellős közepén. Erre figyelmeztet a Der Spiegelnek adott interjújában Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogásza.

A szakértő nem túl derűlátó azt illetően, hogy megakasztható-e még a folyamat. A gond nem a jogrendszerrel van, hanem azzal, hogy miként alkalmazzák a szabályokat. Illetve sokkal inkább, hogy miként nem alkalmazzák őket. Ezen egy-két intézményi reformmal nem lehet változtatni. Úgyhogy a kormány által felajánlott módosítások sokat nem érnek.

Például az úgynevezett Integritási Hatóság jogköre nem megy elég messzire, a büntető eljárások megindításáról továbbra is az ügyészség dönt. Azt meg a politika ellenőrzése alatt tartja. Sokkal többet ért volna, ha az Európai Bizottság rászorítja Budapestet: csatlakozzék az Európai Ügyészséghez. Az kivizsgálhatná a jogsértéseket, ez pedig kellő hatással járna. Brüsszelnek ragaszkodnia kellett volna ahhoz is, hogy legyenek személycserék a kulcsfontosságú ellenőrző intézményekben, mert különben nem lehet visszaállítani az önállóságukat.

A korrupció ellen nem lehet küzdeni, ha nincsenek független bíróságok. Ez egyben jelzés lett volna azoknak a bíróknak, akik félnek a kormány ellen ítélni.

The Guardian Dalos György szerint Orbán azt állítja ugyan, hogy Magyarország kimarad a háborúból, de ezt mesélje a moszkvai barátainak. A Berlinben élő író-történész, akinek a műveit 10 nyelvre fordították le, úgy látja: senki sem tudja megmondani, hogyan és miként ér véget a háború, de az EU és a NATO nyugodtan számolhat azzal, hogy egy ellenséges hatalom lesz a keleti határain, és készülhet az új hidegháborúra.

A Nyugat ugyanakkor árulásnak tekinti a fegyveres viszály ügyében tanúsított magyar álláspontot. A magyar kormányfő Putyin-barátsága mutatkozott meg akkor, amikor még januárban „békemisszión” járt az orosz fővárosban, ám itt nem puszta kacérkodásról van szó Budapest részéről. A Fidesz nagyon is szeretne mezsgyét találni a földrész két fele között. A jelek mindinkább afelé mutatnak, hogy Magyarország Orbán alatt egyre inkább csupán jelképesen lesz tagja az Európai Uniónak.

A frontról keltezett képek továbbra is sokkolnak, a magyar miniszterelnök mégis a „stratégiai nyugalom” szükségességéről papol. De nemigen tudja ily módon elleplezni a fideszes elit aggodalmát. A rezsim növekvő gondokkal néz farkasszemet – saját gazdasági és szociális politikája miatt. Orbán a viszállyal igyekszik megmagyarázni az árrobbanást. A „stratégiai nyugalom” pedig leginkább azért kell neki, hogy a Nyugatra tudja rátolni a felelősséget a pénzügyi válságért. Meglátjuk, hogy egy ilyen kicsiny és energiában, illetve nyersanyagokban szegény ország meddig képes ülni a kerítésen, azaz szemlélni a fejleményeket.

Daily Telegraph Európa roskadozik az újabb ukrán menekülthullám terhei alatt, miután ismét ezrek indultak útnak, tekintve, hogy az orosz támadások folytán fűtés és áram nélkül maradtak – írja Röszkéről keltezett jelentésében a jobboldali brit lap európai szerkesztője. Majd úgy folytatja, hogy Magyarország már érzi a következményeket: Ukrajna felől idáig csaknem egy millióan lépték át a határt, ám a legtöbben csak szusszannak magyar földön, mielőtt továbbmennek nyugatra.

Pontos számot nehéz mondani, mert a két ország között nincs vízumkötelezettség. Mindenesetre idáig 28 ezer menedékkérelmet hagytak jóvá – 31 ezerből. Másutt viszont már szakításpontig jutott az ellátórendszer. A lengyelek csaknem másfél millió, a németek jó egymillió embert fogadtak be. És a télen újabb roham várható.

A magyar kormány idáig 68 millió plusz 21 millió eurót költött humanitárius célokra, függetlenül attól, hogy igen elutasító a bevándorlás ügyében és feszült a viszonya Kijevvel. A szíveslátás viszont nem vonatkozik azokra, akik dél felől szeretnének belépni az országba. Orbán azt mondja, Szerbia felől „migránsinváziót” tapasztalható.

Minden nap vagy 200 rab javítja az előző éjjel megrongált határkerítést. De erősítik is a szögesdrótot, ezt a munkát 60 elítélt végzi. Orbán Balázs, a kormányfő befolyásos tanácsadója szerint azt kellene csinálni, amit a britek terveznek. Hogy ti. Ruandába deportálják a kiutasított menedékkérőket. Illetve azt reméli, hogy a szerb és osztrák vezetéssel közösen sikerül elérni, hogy a beadványok feldolgozására Európán kívül vagy a Földközi-tengeren létesüljenek átmeneti befogadó központok.

Der Spiegel Aggódik a sztárközgazdász Nouriel Roubini, hogy mennyire képesek túlélni a nagy megrázkódtatásokat a demokráciák az autoriter rendszerek ellenében, mert nagyon törékenyek. És egy sor párhuzamos válsággal kell megküzdeniük. Ilyenkor azután „mindig jön egy macsó, aki azt bizonygatja, hogy ő majd jól megmenti az országot és mindent a külföldiekre ken”.

Pontosan ezt csinálta Putyin Ukrajnában és Erdogan is nekiveselkedhet jövőre, vagyis viszályt robbant ki Görögországgal, mert különben választási vereség vár rá. Ha Trump újraindul és kikap, akkor ezúttal nyíltan a Kongresszus ostromára szólíthat fel. Akár igazi polgárháború is lehet belőle az Egyesült Államokban.

De az elemző úgy véli, hogy igazából már elkezdődött a 3. világháború: Ukrajnában és a világhálón mindenképpen. Ezért a demokráciáknak először az ukrán válságra kell megoldást találniuk, utána foglalkozhatnak Kínával és Iránnal. Viszont nem hagyhatják annyiban az inflációt és a gazdasági visszaesést, illetve a stagflációt sem. Az euróövezet már most recesszióban van és az hosszúnak, illetve rútnak ígérkezik.

A Biden-kormányzat azzal számol, hogy Peking inkább előbb, mint utóbb lerohanja Tajvant. Annak azonban súlyos hatásai lesznek, hiszen a szigeten gyártják a félvezetők felét, valamint a legfejlettebb integrált áramkörök 80%-át. Az volna csak a globális sokk, ha kiesik ez a mennyiség. Az európaiak továbbra is szívesen kereskednének ugyan a kínaiakkal, ám biztonsági megfontolásokból kénytelenek lesznek ettől elállni. Ennélfogva két párhuzamos rendszer alakul ki, ami érinti az áruforgalmat, a pénzügyeket, a technológiát és az internetet is.

A The Washington Postvezércikkírója úgy értékeli, hogy teljesen mindegy, mit hajtogat Putyin, az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök nagyobbat szólnak. A valdaji vitafórumon az elnök kirohant a nyugati liberális demokráciák ellen, és azt állította, hogy az oroszok senkinek a birtokát nem háborítják. Hát, ez elég pofátlan kijelentés olyasvalakitől, aki minden ok nélkül rátámadt a szomszédos Ukrajnára. Annál ugyanis sokkal halálosabbak azok a rakéták, amikkel Moszkva az áramszünetek és a fagyos lakások telét igyekszik rázúdítani az ukránokra.

Egy egész nemzet marad világítás nélkül. A cél az, hogy a Kreml megalázza Ukrajnát, ám nemigen fér kétség hozzá, hogy az csak még elszántabb lesz. Putyin megint túlbecsülte a saját erejét. Az újabb bombázásokat ugyanakkor háborús bűnnek kell nyilvánítani, a civilek lemészárlásával és más terrorcselekményekkel együtt. Felelősségre kell vonni az orosz államfőt és hóhérait a válogatás nélküli pusztításért.

A politikus fegyverként használja a szavakat és nem véletlen, hogy a valdaji fórumon megint beszólt Amerikának. A jobboldali populizmusnak igyekszik lendületet adni az időközi választások előtt, és arra bátorítana mindenkit, hogy tegye szóvá az Ukrajnának nyújtott washingtoni segítséget. Egyben próbál értő fülekre találni Európában és másutt olyan vezetőknél, akik vonakodnak támogatni Kijevet.

Putyin tetteire kell összpontosítani, mert azért vágott bele a háborúba, hogy megsemmisítse Ukrajnát demokráciaként és nemzetállamként. Sok tízezer ember halála terheli, akik viszont még élnek, azok fejére rettenetes szenvedéseket akar hozni. Ilyen szintű gonoszsággal semmiféle kompromisszum nem lehetséges.

Financial Times Az energiaválság még messze van attól, hogy megoldódjék, akkorák a beszerzésben mutatkozó gondok, de Európa jó irányban halad az Oroszország elleni gázháborúban. Mindenesetre az árak már 65%-ot estek, miután augusztusban minden csúcsot megdöntöttek. A tárolók pedig mindenütt színültig megteltek.

A kereskedők óvatosan ugyan, de elismerik, hogy javultak a földrész kilátásai. Az utóbbi hetek enyhe időjárása folytán a fűtési szezon a szokásosnál később indul. A cégek erősen visszafogták az energiafogyasztást. De nem árt az óvatosság, mert a gáz és az üzemanyag változatlanul drága, és ez így is marad a tavaszig. Továbbá: ha beüt a hideg, sebesen leapadhatnak a készletek karácsony után.

Az ipar számára ugyanakkor az egyik legnagyobb aggály az, hogy ha még sikerül is átvészelni a telet, utána még rosszabb időszak jöhet, mivel megkezdődik a verseny a tárolók feltöltésére. Csak akkor már szinte csupán elenyésző mennyiség érkezik az oroszoktól. Azon felül a kormányok a következő másfél évben előreláthatólag nem állhatnak le a háztartások támogatásával, ami növeli a gazdasági nyomást.

Vagyis úgy áll, hogy hosszú távon a piacgazdaságok kerekedhetnek felül, de addig még egy halom kínnal meg kell birkózniuk.

Politico A lengyel kormány úgy határozott, hogy az amerikai Westinghouse céget bízza meg az ország első atomerőművének megépítésével. Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette, hogy a vállalat technológiája megbízható és biztonságos. Hozzátette, hogy az erős, kétoldalú államközi viszony szavatolja a kezdeményezés sikerét. Az illetékes washingtoni tárcavezető üdvözölte a varsói döntést, szerinte az igencsak nagyot lendít a kapcsolatokon. Egyben világosan megüzeni Oroszországnak, hogy az tovább már nem vetheti be fegyverként az energiát. És a Nyugat továbbra is összefog az agresszió ellen, közben pedig új beszerzési forrásokat kutat fel, és szorgalmazza az együttműködést a klímavédelem érdekében.

A lengyelek azért választották az amerikai partnert, hogy növeljék energiafüggetlenségüket, ugyanakkor visszaszorítsák a szén arányát az áramtermelésben.