(Forrás: focus.de, politico.com) Ukrajna nemcsak az orosz rakétákkal küzd, hanem egy szinte bibliai méretű természeti katasztrófával is: jelenleg milliónyi sáska lepi el az ország déli területeit – az ukrán hatóságok pedig a háborút, különösen Oroszországot is felelőssé teszik a rovarinvázióért. A Kyiv Post beszámolója szerint a sáskák falvakon, mezőkön és városokon rajzanak át – mind a Kijev, mind a Moszkva által ellenőrzött területeken. Különösen érintettek a Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Herszon, Odessza és részben Vinnicja régiók. Videófelvételek „sűrű rovarszőnyeget” mutatnak a házfalakon, valamint rajokat, amelyek elsötétítik a falu központjait.

Az ukránok az oroszok általi gátrobbantást sejtik a háttérben

Zaporizzsja ukrán helyettes kormányzója, Andrij Pjatnyckij igyekezett megnyugtatni a lakosságot: „Igen, borzalmasan néz ki. Igen, hatalmas mennyiségről van szó, az ég tele van rovarokkal. De közvetlen veszélyt nem jelentenek az emberekre.”

Az ukrán hatóságok egyértelmű összefüggést látnak a Kachovkai víztározó orosz csapatok általi felrobbantása (2023 júniusában) és a sáskainvázió között. A gát átszakadása nemcsak emberek százainak életét követelte, és hatalmas területeket árasztott el, hanem maradandóan tönkretette az ökoszisztémát – amelynek következményei mindmáig érezhetők.

„Legyünk őszinték: a sáskajárás fő oka a háború” – nyilatkozta Vadim Csaikovszkij, az ukrán élelmiszer- és fogyasztóvédelmi hatóság helyettes vezetője a Latifundist agrárportálnak. – „A sáskajárás Oroszország ökológiai bűntetteinek következménye Ukrajnával szemben.”

Két sáskafajt azonosítottak

A Politico is megerősíti: különösen súlyos a helyzet a volt Kachovkai-víztározó környékén – azon a területen, amely a robbantás után kiszáradt, és így ideális körülményeket teremtett a sáskák szaporodásához.

Két fajt azonosítottak: a vándorsáskát (Locusta migratoria) és az egyiptomi sáskát (Anacridium aegyptium). Mindkettő ismert arról, hogy rövid idő alatt hatalmas mezőgazdasági területeket képes elpusztítani.

A Kyiv Post szerint csak Zaporizzsja régióban több mint 6000 hektárt kellett rovarirtóval kezelni. Herszon megyében a sáskák már 27 négyzetkilométernyi napraforgóföldet tettek tönkre. Az orosz ellenőrzés alatt álló területeken is pusztítottak: Zaporizzsjában az orosz mezőgazdasági hatóság, a Roszszelhozcentr jelentése szerint 200 hektár kukoricát semmisítettek meg. Ott is a „kiszáradt földeket és parlagon hagyott szántókat” nevezték meg okként – ami szintén a háború következménye.

Az ukránok ökológiai dominóhatástól tartanak

Az ukrán fogyasztóvédelmi hatóság éberségre inti a gazdákat: a földeket rendszeresen ellenőrizni kell, és az első jelek észlelésekor azonnal cselekedni kell. Csaikovszkij ugyanakkor megnyugtat: az ukrán terméshozamot jelenleg még nem fenyegeti veszély – a sáskák főként a Dnyeper és más vízfolyások mentén koncentrálódnak.

A helyzet tárgyilagos értékelése mögött azonban egyre növekvő aggodalom húzódik meg: minél tovább tart a háború, és minél több infrastrukturális kár keletkezik, annál gyakrabban fordulhatnak elő olyan természeti jelenségek, amelyek kicsúsznak az ellenőrzés alól. A Kyiv Post hosszú távú ökológiai dominóhatásra figyelmeztet. A háború nemcsak falvakat, városokat és emberéleteket pusztított el – hanem a természet egyensúlyát is tartósan megbontotta. Ahogyan Csaikovszkij a Politico-nak fogalmazott: „Amit most tapasztalunk, az nem csupán egy sáskajárás – hanem a háború következményeinek inváziója.”