Az egykori Népszabadság év végi mellékletét mindig nagy érdeklődéssel és némi – korábban főleg a ‘főbb elvtársak’ részéről megnyilvánult – nyugtalansággal várta az olvasótábor. A belpolitikai izgalmakat jótékonyan enyhítették a külföldi tudósítók jelentései szolgálati helyük különlegességeiről. Az 1992 végével megszűnő Csehszlovákiából általában kevés derűs mozzanatról tudott beszámolni cikkünk szerzője, a legnagyobb példányszámú magyar napilap akkori prágai tudósítója. Szerencsére azonban a csehek nemzeti itala ezúttal is eredményesen oldotta a feszültséget… (A nyitó képen: a mosti mini sörgyár; forrás: https://www.imostecko.cz)

Csehszlovákiában a sör politikai tényező. Már Švejk is megmondta, hogy aki Prágában emeli a sör árát, az bukásra van ítélve. (A mostani szövetségi kormány a közelmúltban mégis kilátásba helyezte az áremelést – neki már úgyis mindegy.) Következésképpen a Sörbarátok Pártja is politikai erő, amely a legutóbbi választásokon 38-as listaszámmal indult. Célszerűnek látszott tehát, hogy a jó kapcsolatok kiépítése érdekében – vagyis szigorúan szakmai szempontok alapján – elfogadjuk meghívásukat egy sajtókirándulásra a mosti sörgyárba. Ez Csehország egyik legrégebbi (1273-as alapítású), ám a közeli múltban teljesen felújított berendezésű sörfőzdéje, ahol évi háromszázezer hektoliter sörital kerül a hordókba, illetve a palackokba. Az üzemlátogatást követően a házigazdák meghívták a csoportot saját éttermükbe egy kis baráti beszélgetésre, ami köztudottan sör mellett esik a legjobban. Itt készült az alábbi interjú is Martin Drábbal, a Sörbarátok Pártjának ügyvezető titkárával, aki civilben diszpécser a csehszlovák autóközlekedési vállalatnál. A 27 esztendős politikus, aki fél éve tölti be ezt a felelősségteljes funkciót, készséggel vállalkozott arra, hogy a kötelező mozgalmi konspirációt félreteszi és beavatja lapunk olvasóit a párt életének titkaiba.

– Mikor alakították meg a pártjukat?

– 1990. január 16-án pilseni főiskolások hozták létre. A tagsági díj azóta is havi 10 korona.

– Hány tagjuk van?

– Jelenleg nyolc és fél ezret tartunk nyilván, a többségük falvakban él.

– Ez az adat csak Csehországra vonatkozik, vagy az egész föderációra?

– Többségükben csehek és morvák a tagjaink, Szlovákiában csak kevesen vannak.

– Elképzelhető, hogy ott egy másik sörpárt működik?

– Szerintem nem, legalábbis én nem tudok róluk.

– Vannak hölgyek is a párt soraiban?

– Hogyne! A tagságunk egyharmada nő.

– Úgy emlékszem, eléggé gyengén szerepeltek a júniusi választásokon…

– Én nem így látom. 1,3 százalékot szedtünk össze, ami mintegy 150 ezer szavazót jelent. Mi ezt nem tekintettük rossz eredménynek.

– Van-e a pártnak ideológiája? Mik a céljaik?

– Elsősorban a sör minőségének a javítása, továbbá a természetes környezet egyensúlyának, a víz tisztaságának a megőrzése, valamint a társadalom demokratizálása. Hívei vagyunk az államfő közvetlen szavazással történő megválasztásának is.

– Hogyan vélekednek az ország szétválásáról?

– Mi szerettük volna, ha az egységes állam fennmarad. Tiltakoztunk a válás ellen, de hát nem volt sok értelme.

– Mint környezetbarátok és vízvédők, nem emelték fel szavukat Bős ügyében, a Duna védelmében?

– Emeltük, de ennek sem volt foganatja. (Tudjuk. – A tudósító megjegyzése)

– Céljaik élén említette a sör minőségének javítását. Mi Magyarországon tapasztalatból tudjuk, hogy a cseh sör kiváló. Mit kell még rajta javítani?

– Az a célunk, hogy a mi sörünk legyen elismerten a legjobb a világon!

– Milyen kapcsolatokat ápolnak a söriparral?

– Mint látja (a söröskorsókkal megrakott asztalra mutat), a lehető legjobbakat.

– Ők anyagilag is támogatják a pártot?

– Á, nem…

– Léteznek-e olyan sörfajták, amelyeket előnyben részesítenek?

– Általában nem, de azt nem tagadom, hogy a mosti sört azért kiemelkedően jónak tartom. (Tényleg az. – A tudósító megjegyzése)

– Milyen propagandaeszközökkel rendelkeznek? Van lapjuk?

– Saját újságunk nincs, de együttműködünk a Pivní Kurír című havilappal, ami egyébként magánkiadvány.

– És plakátok, jelvények?

– Hogyne, sőt, feliratos üvegeink és korsóink is vannak, pártunk emblémájával.

– Most nincs választási kampány. Mivel foglalkoznak a politika hétköznapjaiban?

– Alapszervezeteink rendszeresen tartanak összejöveteleket, mi, a vezetőség pedig más pártokkal is építjük a kapcsolatokat. Konkrétan meg is említhetem a Polgári Mozgalmat; Jiří Dienstbier úrék – a volt külügyminiszter – pártjával szorosan együttműködünk, lehetségesnek tartjuk akár egy koalíció megteremtését is a következő választások előtt. Nekik ugyanis körülbelül annyi szavazat hiányzott a parlamentbe jutáshoz, amennyit mi besöpörtünk. (Nomen est omen: Dienstbier „szolgálati sört” jelent. – A tudósító megjegyzése)

– És más pártokkal?  

– Konkrét kapcsolatunk nincs, de szívesen támogatunk bárminemű ésszerű javaslatot, függetlenül attól, melyik politikai körből származik. Ha a kommunisták állnak elő egy életrevaló ötlettel, azt is elfogadjuk.

– Milyen a kapcsolatuk a környezetvédőkkel?

– Sokat nem mondhatok, mert a zöldek pártja gyakorlatilag szétesett.

– Látom, hogy plakátjukon több nyelven, így magyarul is ott szerepel a sör neve. Jelzi ez pártjuk nemzetközi kapcsolatait?

– Feltétlenül. Mindenekelőtt a Rewenski úr vezette lengyel testvérpártunkat említeném, velük a személyes viszonyunk is kitűnő. De a bolgár sörpárttal is jó kapcsolatokat építettünk ki. Aktívan működünk a nemzetközi sörszervezetben is…

– Ilyen is van?

– Hogyne, mégpedig prágai székhellyel.

– Tapasztalnak-e frakciózást a párton belül?

– Ezt hogyan érti?

– Hát például a 12 fokos sör kedvelői háttérbe szorítják-e a 10 fokos barátait, vagy a barnasör hívei nyomulnak-e a világos sör pártolóinak rovására…

– Ugyan már, ilyesmiről szó sincs. Ez egy demokratikus párt…

– És mi a helyzet a külföldi sörökkel?

– Természetesen a hazai sört támogatjuk, szóval és tettel. A cseh sör az egyik legjobb, ha ugyan nem a legjobb a világon! Legfeljebb még a bajort lehet meginni…

– Együtt tudnának-e működni egy esetleges borbarát párttal?

– Gondolom, igen. De együttlétünkben nem az alkoholizálásnak kell a fő szerepet játszania, hanem az eszmecserének.

– Szóval nem lennének antagonisztikus ellentéteik?

– Nem hát! Felőlünk ihat mindenki, amit akar…

Az archív lappéldányt az Arcanum, Magyarország legnagyobb, folyamatosan bővülő digitális periodika-adatbázisa bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére. Köszönet érte!