Átül-e valaha is Orbán az orosz lóról a brüsszeli ménre?

Varga Mihály pénzügyminiszter bírálta az EU versenyképességi problémáit és javaslattal állt elő a Gentben, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa, az ECOFIN (Economic and Financial Affairs Council)-konferenciáján, az EU-pénzügyminiszterek tanácskozásán – számolt be a BNN Breking. Csakhogy erről a hongkongi lapról tudnunk kell: nemegyszer álhírek, illetve a mesterséges intelligencia által generált cikkek terjesztése miatt keltették rossz hírét.

A magyar pénzügyminiszter szavait idézte az MTI is, nos, ha a Magyar Távirati Iroda megbízható, akkor a BNN Bréking is. Varga szerint túl bürokratikus és túl szigorú szabályokkal korlátozza Brüsszel az innovációt és a piaci növekedést. Szerinte a júniusi választások lehetőséget adnak majd a változtatásra, és itt arra utalt, amit Orbántól is sokat hallunk: remélik, hogy ez az EU-vezetés megy, és jönnek majd ők. Az „ők”-be nem csupán a szélsőjobb és az „unortodox” gazdaságpolitika tartozik bele, de az is, hogy egy olyan kormány akar jó tanácsokat osztogatni, amelyiknek sikerült az uniós tagországok között a legmagasabb inflációt elérni, és ez még ma is így van Magyarországon, s amit tovább tetéz az irdatlan eladósodás meg a magas költségvetési hiány.

Lehet, hogy e nemzetközi sajtószemle szerzője nem véletlenül nem talált a Varga Mihály előadását felidéző egyéb külföldi lapbeszámolót?

A szétesőben lévő Visegrádi Négyeken búsong Robert Beck, az amerikai Külpolitikai Kutatóintézet elemzője.

Az Eurasia Review folyóiratban megjelent cikk nyitó képe vonzza a tekintetet, hisz’ látjuk rajta Václav Havelt, Antall Józsefet és Lech Walesát, amint a cseh elnök kezdeményezésére létrejött V4-ek paktumot aláírja. Az oroszok ukrajnai háborúja viszont 3:1 arányban megbontotta ezt a paktumot és a szétveri az együttműködést. Magyarországot, például, azért bírálja a szerző, mert a migránsválságot Orbán arra használta fel, hogy putyini mintára autokratikus rendszerépítésbe kezdett. A szlovák Fico hatalomra jutásával a helyzet tovább romlott, s most a V4-eket már csak így írhatjuk le: V2+2!

Sőt, már Európát is kezdi megmérgezni ez az állapot, mert amíg Orbán nem hajlandó leszállni az orosz lóról, s átülni a brüsszelire, addig semmi bíztatót sem remélhetünk a V4-ek kapcsolatában – állítja a szerző.

A Le Monde úgy látja, mintha Ukrajna jövőbeli uniós tagsága már nem tartoznék a legsürgősebb ügyek közé. Ursula von der Leyen az orosz–ukrán háború kitörése után politikai és erkölcsi küldetésének tekintette az ukránoknak nyújtandó – alapvetően – lelki támogatást azzal, hogy felajánlotta a partnerségi tárgyalások mielőbbi megkezdését. A franciák és a németek nem voltak olyan lelkesek, mint ő. Most pedig, amikor az Európai Bizottság elnök asszonya eldöntötte: újra jelölteti magát az elnöki posztra, rájött, nem kell annyira elsietni a dolgot, hisz’ szüksége van minden állam- és kormányfő támogatására.

Legutóbb is úgy fogalmazott, a társulási tárgyalások megkezdésére aligha kerül sor az uniós választások előtt. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, írja a Le Monde, hogy a választások után, július 1-jétől a magyar kormány veszi át a rotációs uniós elnökséget, s tudvalevő, Orbánék nem támogatják Ukrajna uniós és NATO-tagságát sem.

Felszólalt a hétvégén a Washingtonban rendezett Konzervatív Politikai Akció (CPAC-konferencián a budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet, az Alapjogkért Központ vezetője. Szánthó Miklós legfőbb üzenete így szólt: azonnali békekötésre és tűzszünetre van szükség Ukrajnában. Szántó szövege süket fülekre talált, mert egyetlen amerikai sajtóorgánumban sem találtunk utalást a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakra, és egyedül csak ő tette ki FB-oldalára, aminek alapján kijelentéseit megénekelte a The Budapest Times.

Persze, talán említenünk sem kell, hogy a rólunk szóló legtöbb amerikai, német, francia, orosz cikk Orbán és Ulf Kristersson találkozóját dolgozta fel. Az Interfax orosz hírügynökség meglehetősen tényszerűen számolt be a pénteki, illetve a ma várható parlamenti történésekről, arról, hogy a svéd kormányfő ígéretet kapott hazája tagságának magyar ratifikálására.

Az Amerika Hangja azt is megemlítette: amerikai szenátorok delegációja járt a minap Budapesten, hogy jelezze Orbánnak, az ügy nem tűr halasztást.

Orbán valójában csavart egyet a mondandóján, mert így fogalmazott: a NATO-ban szövetségesnek lenni azt jelenti, hogy készek vagyunk meghalni egymásért, ha a helyzet úgy hozza. Még ezt is hozzátette: a Svéd- és Magyarország közti katonai üzlet hozzájárul a két ország egymás iránti bizalmának újbóli fölépítéséhez.