Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a kormányhoz

Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok!

A „Lendület” kutatási kiválósági program tudományos csoportvezetőiként teljes értetlenséggel olvastuk a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, amely a magyar tudományos kutatást – ezen belül a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát – kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.

Nyomatékosan kérjük Önöket, hogy ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák! Nem szolgálhatja Magyarország érdekeit egy olyan átalakítás, amelyet a magyar tudományos közösség túlnyomó többsége szakmai alapon ellenez és elutasít. A törvénytervezet sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit, és élesen szembemegy az MTA Közgyűlése által elfogadott, a Kormány nyilvánosan kommunikált szakmai igényeit is figyelembe vevő átalakítási javaslatokkal.

A Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemei a következők:

  1. Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év károkozását.
  2. A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
  3. A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos közösség és az MTA testületi álláspontját.

    Konkrétan: 

    a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;

    b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;

    c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;

    d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;

    e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;

    f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;

    g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;

    h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.
     

  4. A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi (“feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
  5. A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
  6. A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati sikerességet.

A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget.

Budapest, 2019. május 29.

A nyílt levél és az aláírók folyamatosan bővülő listája a Lendületes kutatók oldalán olvasható. Május 30-án kora délutánig a nyílt levelet már több mint 100 kutatócsoport-vezető, azaz a nagy többség aláírta.

 

Az MTA átadta a törvénytervezettel kapcsolatos jegyzékét az ITM-nek

(Frissítés: 19,15) A Magyar Tudományos Akadémia képviselői május 30-án átadták az MTA jegyzékét „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezethez az ITM képviselőinek.

Az MTA változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a Kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA erre tekintettel tette meg észrevételeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében.

Az MTA a jegyzékben tételesen felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kéri e határozatok érvényre juttatását.

Az MTA a kutatóhálózatát érintő szabályozásról szólva – többek között – a főhivatású kutatói foglalkoztatási formának és az alapellátási támogatás elemeinek visszaemelésére kéri a jogalkotót. Állást foglal amellett, hogy az átalakítás 2020. január 1-től lépjen hatályba.

A jegyzékben az MTA leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvénybe ütköznek. Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja és fogja – a szükséges mértékben – biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát.

A jegyzék külön foglalkozik a törvénytervezet azon pontjaival, amelyek az MTA Köztestületét érintik a kutatóhálózati átalakítással összefüggésben, valamint azokkal a tervezett változásokkal is, amelyek nem indokolhatók a törvényjavaslat deklarált céljaival. Ezek között az MTA kéri változatlanul hagyni az MTA törvény azon rendelkezését, amely az akadémiai költségvetési szervek felsorolását tartalmazza.

A jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek május 29-én kiadott állásfoglalásával, továbbá az MTA Elnöki Titkárságára az Akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel.

Ugyanezeket a fő pontokat fogalmazza meg az MTA kiváló fiatal kutatói, a Lendület kutatócsoport-vezetők május 30-án megjelent nyílt levele, amelyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt és Magyarország Kormányát, hogy „ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet” ne támogassák – olvasható a már több mint 100 kutatócsoport-vezető által aláírt levélben.