Visszavonhatatlanul kiállt az Európai Bizottság vizeink védelme mellett. Az európai édesvizek megóvását célzó „víz-keretirányelvet” (VKI) ugyanis nem vizsgálják felül, így nincs kiút a tagállamok számára: továbbra is végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt kötelezettségeket. (Sallai Zoltán felvétele a Dráván készült.)
A “víz-keretirányelv” (VKI) az európai vizek védelmét szolgál erős uniós szabályozás. Miután a tagállamok jórésze az ebben foglalt kötelezettségeket nem teljesítette idejében, félő volt, hogy a jogszabály tartalmát felülvizsgálják és céljait gyengítik. Ez azt jelentette volna, hogy édesvizeink még annyi védelmet sem kaptak volna, mint eddig. Az Európai Bizottság azonban most döntött: kimondták, hogy nincs szükség a “víz-keretirányelv” megnyitására, hiszen ez a jogi keret jó lehetőségeket ad a tagállamok számára, hogy javítsák a vizek állapotát.
A 2000-ben létrehozott ambiciózus irányelv, a VKI célja, hogy vizeink jó állapotba kerüljenek és összességében a társadalom jólétét segítsék. Ez összehangolt végrehajtást követel sok érintetett bevonásával – azonban egyetlen európai országban sem zajlott kellő ütemben. A VKI szerint a vizek jó állapotát 2027-re kell elérni, de a múlt 20 évben nem történt elegendő intézkedés ebből a célból. A szakértők ezt azért sem értik, mert a problémákat és veszélyeztető tényezőket már 2010-ben megállapították, a lehetséges megoldásokat is régóta ismerik.
A felszíni vizek állapotának gyengülését elsősorban a folyók szabályozása és az egykori árterek elvesztése okozta. Számos országban a gátaknak és vízi erőműveknek van a leginkább romboló hatása, ezen kívül bizonyos szennyezések és a túlzott vízhasználat járnak a legnagyobb kockázattal.
Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosának most közzétett nyilatkozata szerint az EU-tagállamok elkötelezettek vizeink állapotának megőrzése és javítása mellett. Így ahelyett, hogy az országok kitérőket keresnének és haladékot kérnének, a VKI céljainak megvalósítására és végrehajtására kell törekedniük. Ez régóta várt fordulatot kíván a vizeket érintő szakpolitikákban is.
A döntést a tavaly decemberben lezárult megfelelőségi vizsgálat után hozták meg, miután szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a VKI továbbra is összhangban van az eredeti célkitűzésekkel. Ennek előzményeként 2018 őszén az Európai Bizottság társadalmi konzultációt kezdeményezett, így bárki kifejthette véleményét a “víz-keretirányelvről”. A WWF és más civil szervezetek erre reagálva #ProtectWater néven kampányba kezdtek azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban. Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze földrészünkön, mert az emberek úgy gondolják, hogy meg kell óvni értékes folyóinkat, tavainkat és vizesélőhelyeinket, és meg kell állítani a vizeket érintő természetkárosító tevékenységeket.
„A Kárpát-medencében és Magyarországon kiemelkedőek a lehetőségek a vizek állapotának javítására. Adottságaink sok más országéhoz képest jobbak, hiszen számos folyóparti terület alkalmas arra, hogy befogadja az éltető vizet. A Duna mentén sok mellékág visszacsatolása lehetséges, a Tisza mellett hatalmas területeket lehet visszaadni a folyónak a jelenlegi töltéseken kívül, a Dráva változatos zátonyai, mellékágai és alig szabályozott vízpartjai pedig szintén számtalan lehetőséget kínálnak a vízellátás javítására” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.
A VKI melletti elköteleződés új irány a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatában, mely jelenleg is zajlik. Most már lehet konkrét terveket készíteni a vizek helyreállítására, és elengedhetetlen az anyagi források előteremtése is. A WWF szerint a 2021 és 2027 közötti időszak bőven elegendő számos állapotjavító intézkedés elindítására. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata során fel kell ismerni, hogy összetett tervezésre és megvalósításra van szükség, amiben kulcsszerepe van a mezőgazdasági területhasználatnak, a felkészülésnek a klímaváltozás hatásaira.
A civil szervezetek bevonására és a társadalmi egyeztetésre a folyamat elengedhetetlen kiegészítőjeként kellene tekinteni. A vízgazdálkodásban sok területen szemléletváltás szükséges, a vízlevezetés helyett pedig a vízmegtartó megoldások a fontosak.
Ha vizeinket jó ökológiai állapotba hozzuk és megállítjuk állapotuk további romlását, azzal a vízbiztonságot szolgájuk és a klímaváltozás okozta sérülékenységet csökkentjük.