Még mindig tartják magukat az egészségtelenül magas ingatlanárak

Minél kisebb egy település, annál nagyobb az esély arra, hogy 15 millió forintnál olcsóbban is találjon ingatlant a vásárló. Ennyiért akár családi ház is vásárolható, a fővárosban viszont legfeljebb egy rossz állapotú, felújításra váró 27 négyzetméteres garzon kapható.

Mi a közös egy Budapest XX. kerületében eladott 24 négyzetméteres fölszinti felújítandó lakás, egy pécsi kertvárosi 1+2 félszobás, 59 négyzetméteres, első emeleti panel; egy bajai, belvárosi, 133 négyzetméteres felújított családi ház és egy nyékládházi 90 négyzetméteres, a 90-es években épült családi ház között? Az, hogy ezeket a lakóingatlanokat egyaránt 15 millió forintért adták el az idén.

A társasházi lakások esetében ennyi pénzért csak kisebb alapterületű ingatlan kapható: átlagosan 48 négyzetméter, jellemzően a 70-es évek közepén épült házban. Az Otthon Centrum értékesítési tapasztalatai szerint, az ilyen áron értékesített családi házak egy évtizeddel idősebbek, átlagosan 52 évesek, ennek megfelelően felújításra, korszerűsítésre szorulnak, viszont alapterületük (jóval) nagyobb, mint a társasházi lakásoké: átlagosan 76 négyzetméteresek, és szintén átlagosan 1272 négyzetméteres telken állnak.

Az ingatlan elhelyezkedése döntően meghatározza az árat is. Az egyes települések lakás- és házárai között látványos különbségek tapasztalhatók. Egy budai vagy pest-belvárosi ingatlan négyzetméterára akár hatszorosa is lehet egy kis településen értékesített ingatlanénak. Ugyanez a különbség tapasztalható a megyei jogú városokban kialakult (gyakorta mesterségesen fölvert) árak esetében is. Ott átlagban két és félszer kell többet fizetni egy négyzetméterért, mint egy kis településen.

Budán alig kínáltak ingatlant 15 millió forintnál olcsóbban, ebbe a kategóriába az értékesítéseknek csupán 0,4%-a tartozott. Ezt a listát a kis települések vezetik, az ott értékesített ingatlanok 71%-a nem érte el ezt az árat. A megyei jogú városokban az értékesített ingatlanok 45%-a, a régió-központokban 38%-a kelt el 15 millió forint alatt. Budapesten ennyiért legfeljebb a külső pesti kerületekben lehet lakást találni, ott is az értékesített ingatlanoknak mindössze 4,1%-a tartozik ebbe az ártartományba. A statisztika bizonyítja: minél nagyobb egy település, annál kisebb az esély, hogy a vevő 15 millió forintnál olcsóbban találjon ingatlant.

Az utóbbi egy évben a hazánkban értékesített lakóingatlanok kétharmada 15 millió forintért, vagy ennél alacsonyabb áron kelt el. Budapesten az összes adásvételnek mindössze 2,4 százaléka sorolható ebbe a tartományba; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont az ingatlanértékesítések nagy többsége (84%-a) nem érte el ezt az árat. A 15 millió forintnál olcsóbban eladott, többségében használt ingatlanok fele családi ház, fele társasházi lakás volt.

A fővárosban ennyiért még panellakást sem lehet kapni, csak téglalakást, azok is átlagosan 27 négyzetméteresek és rossz állapotúak, többségében a II. világháború előtt épültek.