Nem csupán véradókat toboroz a Magyar Vöröskereszt

Egy évbe tellett, mire a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elismerte az 1881-ben alakult Magyar Vöröskeresztet, és tovább négy évtized telt el addig, mire 1921-ben tagja lett a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének.

Tevékenységét a „Háború áldozatainak védelmét szolgáló” négy Genfi Egyezmény, valamint ezek kiegészítő jegyzőkönyvei alapján végzi, miután az egyezményeknek Magyarország jelenleg is részes állama, és figyelembe veszi a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom alapszabályát. A Magyar Vöröskereszt példásan együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, támogatja a nemzetközi humanitárius jog fejlesztését és ismertetését.

A fő tevékenyégek, mint szociális segítségnyújtás, katasztrófa-készenlét és válaszadás, keresőszolgálat, véradásszervezés, elsősegélynyújtás, menekültügy, ifjúsági munka és egészségnevelés mind-mind fontos alkotóelemei az egyesületi formában működő hazai legnagyobb karitatív szervezetnek.

Így aztán minden tavasszal el kell számolnia gazdasági értelemben az előző évi tevékenységével. Tavaly 13 milliárd forintból gazdálkodott a Magyar Vöröskereszt, az összeg nagy része természetbeni adomány formájában jelent meg, egy évvel előtte kétmilliárddal többől – jelentette ki Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatójaa szervezet múlt évét összegző tájékoztatón.

Megtudtuk, hogy a magánemberektől származó adományok a civil szervezetek bevételének mintegy 18 százalékát teszik ki. Az adományozói kör fontos szereplői a vállalatok is: a cégek 12 százalékban járulnak hozzá a civil szervezetek finanszírozásához. Az adományokkal kapcsolatban Kardos István elmondta: tavaly 1235 tonna élelmiszert gyűjtöttek májustól az év végig. Több mint 170 munkatárs foglalkozott azzal, hogy az élelmiszer el is jusson a rászorulókhoz. Mintegy 120 üzletből naponta mentik az élelmiszert azért, hogy a közeli lejáratú, még biztonsággal felhasználható árú ne kelljen megsemmisíteni.

A Vöröskereszt az ország legnagyobb legnagyobb karitatív szervezete: ezer alkalmazottal dolgozik, ám 78 ezer fős tagságot számlál. Az országnak csaknem valamennyi településén jelen van a kereken 13 ezer aktívája – mondtaFodor Antalné dr. a Magyar Vöröskereszt elnöke. Az aktivisták zömmel szociális munkát, adománygyűjtést, és adományosztást szerveznek.

Az elnök kiemelte: teljesen más a vöröskeresztes aktivitás az apró falvakban és a városokban, egy nagy településen több száz főt is meghaladó civil szervezetként működik, a falvakban néhány aktivistával olykor ez az egyetlen szervezet, amelyik segíteni tud.

A Vöröskeresztben egy főhivatású munkatársra jellemzően 13 önkéntes jut. Az Ukrajnát sújtó orosz támadóháború miatt az átlagosnál jóval több feladat hárult a szervezet munkatársaira és persze az önkéntesekre, akik jellemzően a Magyarországra menekült ukránok integrálását támogatták. Két éve az orosz–ukrán háború miatt a segélyezés és az általános igények kielégítése volt a fő feladat; tavaly viszont már arra is kellett összpontosítani erejüket és lehetőségeiket, hogy segítsék a hazánkba menekült ukrajnai családok beilleszkedését. Példaként említette a főigazgató, a menekültek elhelyezkedésének támogatását, a gyerekek beiskolázását, magyar nyelvtanfolyamok szervezését, valamint az egészségügyi ellátást.

Persze meg kell találni az jó egyensúlyt a szervezet feladatainak minél lehető legmagasabb színvonalú ellátásában úgy, hogy az alaptevékenységek is jól funkcionáljanak. A civil szervezet tizennégy helyszínen hatszáznál több személy lakhatását támogatta.

Évtizedekig sokan a véradómozgalommal párosították a Vöröskeresztet. Ennek oka, hogy folyamatosan kell toborozni az önkénteseket, miután naponta 1800 egység vérre van szüksége az ország egészségügyi intézményeinek. Tavaly 355 ezer sikeres véradásról számolhattak be a vöröskeresztesek. A véradáshoz kötődő esemény: 2022-ben véradókamiont adtak a kárpátaljaiaknak, itthon pedig elindult a véradóbusz.

Az egészségmegőrzésben különösen fontos az állapotfelmérés, ami nagyban segíti a háziorvosokat is.

Az elsősegélynyújtás fontosságát ma már igen széles körben tudják terjeszteni, tavaly országos versenyt is hirdettek, a döntője Szolnokon volt, és több mint hatszázan vettek benne részt. Elhangzott a mai sajtótájékoztatón, hogy a nyáron a balatoni strandokon 12 település 19 strandján nyújtanak segítséget aktivistáik, akik jellemzően a szervezet fiatal önkéntesei. A bevétellel járó tevékenységeik között pedig szerepel a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegélynyújtó tanfolyam megszervezése és a vizsgáztatás is.

A Vöröskereszt keresőszolgálata segít a hazánkban tartózkodó ukránoknak a háborúban eltűnt hozzátartozóik fölkutatásában. Kardos István végül elmondta, hogy a Magyar Vöröskereszt mintegy 500 civil szervezettel dolgozik együtt, évről évre új és újabb kihívásnak igyekszik eleget tenni.