Lapunk fotoriporterével a győri Radó-szigettől (győri megfogalmazás szerint: kulturális fesztiválok egyik kedvelt helyszíne, otthona) a légvonalban nem egészen egy kilométerre lévő Szt. István útig tartott sétánk közben látottakról, tapasztaltakról számolunk be.
Szóval: Radó. Semmi bajunk vele, a barokk, az iskolák, sőt, az egyetem, az Audi stb. városának „Margitszigete” kezdettől a győriek kedvenc pihenő-, a többi között kellemes randevúk, meghitt beszélgetések, gondolkodó hallgatások helye. Valóságos paradicsom, ahová a fák lombjainak köszönhetően már csak alig hallik el a város zaja. Ráadásul a Radó-sziget könnyen és gyorsan elérhető az egész városból.
Néhány évtizeddel ezelőtt a győri vízi élet ikonikus központja is volt: a Radón állt (és áll még ma is részben romjaiban) az ország legrégebbi, a millennium évében épített/fölavatott egyetlen csónakháza.
Sajnos, kezelői, tulajdonosai vagy nem bántak vele küldetése és rangja szerint, vagy nem gondoskodtak róla kellőképpen, a lényeg: az idén 125 esztendős Radó-szigeti csónakház összeomlás előtti állapotban leledzik már évek óta. Az Infovilág jó három év óta mintegy tíz, fényképes cikkben foglalkozott a „csónakház-jelenséggel”.
Írásainkat elküldtük a város önkormányzatának (kezdetben az állítólag a sajtóval foglalkozó részlegnek, majd a polgármestereknek is), ám nem foglalkoztak velük. Miért is tették volna? Az önkormányzatnak feltehetően nem dolga a város ügyeivel törődés, amikor van ezeregy más, ami talán még jövedelmező is némelyeknek.
Mit hoz a sors? Egy nap arra ébredtek a város ügyei iránt fogékony polgárok, hogy az adriázó polgármester utóda a Győr+ című nyomtatvány (X.45., 2020. 11. 06.) borítójára nyomtatott egész oldalas fénykép aláírásaként bejelentette:
„Visszakapja régi fényét a Rába-parti csónakház” (Ez alkalommal elmaradt a „Victory”-ujjfeltartás, amellyel általában a prof. polgármester Churchillt utánozza.)
Dr. Dézsi Csaba András az ügyletről kijelentette, hogy gyerekként is csodálta a patinás épületet, látta a pusztulását, és polgármesterként első dolga volt kideríteni, hogy kié. (Ha a www.infovilag.hu-ra kattintott volna, nyomban minden lényegest megtudhatott volna róla, mindenekelőtt pedig azt, hogy az Unicentrál Vagyonkezelő Kft. birtokában van, ám a kft.-nek (miként azt az Infovilág már rég megírta, meg azt is, hogy milyen nagyképűen próbálta „kezelni” munkatársunkat az Unicentrál) nincs elég pénze a csónakház áhított fölújítására. (Fönn az ernyő, nincsen kas?)
Most már csak arra lehetünk kíváncsiak, hogy Győr városának van-e pénze a (gyakorlatilag) újjáépítésre…
A csónakházi cikkek itt olvashatók:
Győr többet érdemel(ne): sebek sokasága csúfítja a várost (2018.01.02.) Mi lesz veled, Rába-parti műemlék csónakház? – A Duna-parti is fölújításra vár (2018. 06. 11.) Győr többet érdemel(ne) – hagyják összedőlni az ország legrégebbi csónakházát? (2019.05.27.) Címzett: a győri polgármester – lássa: a Nyilvánosság (2019.09.21.) Haldokló csónakház a Radón (2019. 10. 27.) Győr többet érdemel(ne) a városházi hallgatásnál (2020.04.13.) Műemlék győri csónakház: élt 124 évet (2020.09.05.) Győr jócskán ráfizetett, végül megvette a Rába-szigeti csónakházat (2020.11.05.) Győr a 750. évfordulóra készül – de így? (2021.04.06.)
A Radó-szigetről is látszik a Győrt irigylésre méltóan korszerű városként a 20. századba átvezető Zechmeister Károly (1852–1910) polgármesterről elnevezett utca, melynek Jókai utcai sarkán áll az imént taglalt Radó-szigeti ingatlan – állapotában mindenképpen – „méltó” társa.
Hét évvel ezelőtt a Google felvételén…
Igaz, a Virágpiactól a Rába-parton végig hasonlóan elhanyagolt lakóházak sorakoznak. Róluk is nem egyszer írt az Infovilág, ám ami a város önkormányzatát illeti, részéről semmi foganatja. Mintha már évekkel ezelőtt nem közeledett volna Győr szabad királyi várossá alakulásának 750. évfordulója.
A Jókai utcát keresztezi a sokáig nemzetközi országútként is ismert Szt. István út, amelyre balra befordulván, rögtön az első, jobb oldali sarokház ötlik azok szemébe, akik látnak is, nem csupán néznek. A Szt. István út 6. alatti törvényszéki épület példásan fölújítva, vele átellenben, a Szt. István út 8. számú, tekintélyes sarokház – állapotában – versenyezhet a Radó-szigeti csónakházzal. Pedig hát a kapuja fölött nagy betűkkel ez áll:
Ha viszont ilyen fontos hivatalnak ad otthont, akkor:
1. miért nem teszik rendbe – legalább külsőleg, elvégre a város legfontosabb tengelye mentén csúfoskodik?
2. miért nem gondoskodnak a ház bérlői/tulajdonosai arról, hogy sok év után legalább az ablakokat megtisztítsák?
Miután az Infovilág jó néhányszor képes tudósításokban kifogásolta, hogy az iménti „ügyvédház” párja, a Szt. István út 10./Városház tér sarki épület éppen olyan rossz állapotban hirdeti Győr dicsőségét, tavaly végre hozzáláttak az épület homlokzati tatarozásához. Csinosan rendbe is tették, ám „elfelejtették” vagy nem vették észre, hogy az épületnek van Honvéd ligeti és a Városház téri homlokzata is – nem foglalkoztak vele.
A minap aztán (feltehetően vakolatomlás miatt) fából „alagutat” építettek a városházával szembeni oldalon. Várjuk a folytatást.
Utóirat: a hiányosságok okaként ne azzal védekezzenek az illetékesek, hogy magán- vagy önkormányzati tulajdonú építményekről van szó. Ha ugyanis a magántulajdonúak (és azok vannak nagy többségben) tönkre mennek, annak a városkép látja kárát. Az ám, ki foglalkozik Győr városképével? Van egyáltalán gazdája?
(Sorozatunk előző része itt olvasható; tessék kattintani!)