Éppen öt esztendővel ezelőtt, pontosan 2017. augusztus 6-án írt először az Infovilág a győri Schäffer-házról, korántsem azért, hogy építészeti értékeit méltassa, hanem azért, mert a szebb napokat, évtizedeket megért – 1999. október 20-a óta műemlék, 2006. január 26. óta pedig védett régészeti lelőhely! – Bécsi-kapu téri iker-sarokház tarthatatlan állapotára fölhívja a figyelmet, tekintettel arra, hogy feltehetően más nem látja, amint omlik-roskadozik…Mert ha látná, észlelné: intézkednék.
Időközben volt egy európai ifjúsági olimpiai fesztivál is a négy folyó városában, aminek sok ezer millió forintos költségvetéséből minden bizonnyal el lehetett volna különíteni annyi pénzt, amennyiből legalább kívülről rendbe tehették volna a földrész egyik legszebb barokk terének jellegzetes épületegyüttesét… De nem tették. Inkább paravánnal majd vászonnal eltakarták, ami mögött ilyen a valóság:

„A kétemeletes, késő klasszicista lakóház 1840 körül épült, hátával a kazamatáknak támaszkodik. Érdekes udvara kettős kijáratú. A lépcsőház első emeletéről a kazamata tetejére lehet kijutni…” Kozma Endre, a sok ezer látogatót vonzó Régi Győr várostörténeti portál alapító szerkesztője írta ezt a Bécsi-kapu (Köztársaság, Erzsébet) térre és a Király utcára néző, Schäffer-házként ismert épületről.

Nos, erről a tekintélyes, így, málladozó-omladozó állapotában is megkapóan szép, Európa egyik gyönyörű barokk terét övező épületek sorából viszont szívet szaggató módon kirívó Köztársaság téri saroképület elérkezett élete alkonyára. Ha annak idején, mintegy 180 esztendővel ezelőtt nem építették volna meglehetősen masszívra, már rég összeomlott volna.

A Schäffer-ház azonban dacolt az idővel, mindenekelőtt a II. világháború bombázásaival és a tőle kőhajításnyira folyó Rába hídjainak a fölrobbantásával. A fél világ által ismert győri Bécsi-kapu tér északi oldalán viszonylag jó állapotban megmaradt a Bécset (is) védő végvár Sforza-bástyája, a város egyik ékessége. Átellenben szépen fölújították a karmeliták templomát, jobbra tőle az Ott- és az Altabak-házat, a térközepi, nyugatra tekintő Kisfaludy Károly-szobrot…

A Sforza-bástya a karmelita-templom tornyából – csaknem hatvan esztendővel ezelőtti felvétel.
Viszont: máig sem sikerült kideríteni, hogy miért ennyire mostoha a Bécsi-kapu tér 1–3. alatti saroképület-kettős az egykori Vaskakas taverna mellett. Pedig ötletes építészeti megoldással nagyszerűen hasznosítható lenne akár luxuslakások céljára is. A vele egységbe forrt, a valamikori győri végvár bástyájába ékelődött (ugyancsak újra hasznosítandó, akár múzeumi részlegként, akár szakmai gyűjtemény, kiállítás céljára) egykori Vaskakas taverna is régóta kihasználatlan; „Európa legszebb fekvésű raktára” búvik meg a boltívei alatt. Tetején kora tavasztól késő őszig a földrész egyik legszebb panorámát kínáló kávézója működhetne, vagy ha nem, akkor a Schäffer-ház első emeleti tetőkertjét is kialakíthatnák azon a néhány száz négyzetméteren. Vagy ha még azt sem, akkor – miután az első emeletről közvetlen kijárat nyílik az avar- és római, majd Árpád-kori (történelmi) alapokon nyugvó végvár kazamatájának tetejére –összekapcsolható lehetne a Káptalan-dombbal, és vársétányként Győr dicső történelmének néhány pillanatát megörökítő ékköve lehetne a városnak.

A Schäffer-ház, főleg pedig közvetlen környéke a magyar történelem kiemelkedően dicső korszakára emlékezteti mindenekelőtt a városukat szerető győrieket, és persze azokat is, akik azért látogatnak a négy folyó (Duna, Rába, Rábca, Marcal) városába, hogy megismerkedjenek ennek ősi településnek a történelmével és az európai históriában játszott szerepével. Pusztán emlékeztetőül, hogy már az illírek és a kelták is igen nagyra tartották, a rómaiak különösen becsülték: a mai Káptalandombon épült ki Pannónia határőrizeti rendszerének egyik fontos csomópontja. (A későbbi, mindenekelőtt viharos századok történéseiről hiteles és avatott részletek olvashatók a Wikipédián.)
Nem kívánom a Schäffer-házzal kapcsolatos valamennyi részletet tételesen fölidézni, helyette közzé teszem az Infovilágon megjelent, a témába vágó írások linkjét:
Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2.)
Győr többet érdemel(ne) – a Bécsi kapu tértől a Káptalandombon át
Győr többet érdemel(ne) – Továbbra is kérdéses a Schäffer-ház sorsa
Győr többet érdemel(ne) – sokadszor a Schäffer-házról
Győr többet érdemel(ne) – A Schäffer-házról sokadszor
Győr többet érdemel(ne) – sosem lesz rend a Bécsi-kapu téren?
Kifárasztásra játszik a Schäffer-ház tulajdonosa?
Megtört a jég: dr. Rákosfalvy válaszolt – dolgoznak a Schäffer-házon
Schäffer-ház, Győr: végtelen történet?
Győr a várossá válás 750. évfordulójára készül?
Nincs nyugalom Győr (egyik) ékköve körül
Gyűjtsünk már dr. Rákosfalvy úrnak!
Mit takargat Rákosfalvy kft.-je a Bécsi-kapu téren?
Győr többet érdemelne – bástyasétány a romokon

A Schäffer-ház krónikájához tartozik, hogy 2006/07 fordulóján eladták a mindaddig önkormányzati tulajdonú épületet. Nem kívánom túlrészletezni a történetet, a múlt öt évben csaknem húsz cikk jelent meg róla, ám előbbre nem jutottunk. Elképesztő hallgatás övezi, miként még számos témát, amit az Infovilág igyekezett kideríteni. Mintha csak valamiféle láthatatlan vasfüggöny ereszkednék le az információk birtokosai és a hitelességet, nyilvánosságot képviselő Infovilág között. A jelenség érdekessége, hogy így volt ez az adriai kirándulásáról elhíresült előző és a papagájairól ismertté vált mostani polgármester hivatali idejében egyaránt.
A város főépítészei nem hajlandók nyilatkozni, igaz, sok idejük nem is volt rá: az egyiket csúnyán elcsapták, a másik alig egy év után magától távozott, a mostani pedig (tanulván elődei sorsából) bezárkózott a hallgatás maga emelte bástyája mögé. Azt hiszi talán, ha ő nem válaszol a lap kérdéseire, akkor az újságíró megunja a témát és másikat keres? Micsoda tévedés!

Az ám, a témához tartozik, hogy hétfő kora délután telefonon kerestem a győri Püspökvár Kft. vezetőjét, hogy érdeklődjem a Bécsi-kapu tér 1-3. sarok-ikerház (Schäffer-ház) sorsáról, miután már évek óta „jótékonyan” takarja valamiféle patyomkin-lepel. (Érdemes ám benézni mögéje, a rothadás „pompázatos” – és évek óta változatlan – képe tárul a kíváncsi szeme elé. Büszke lehet rá a tulajdonos, és még büszkébb Győr azon vezetője, aki így képzeli el a városképet.)
Szóval Püspökvár Kft.: a vállalkozás címe aligha véletlenül megegyezik dr. Rákosfaly Zoltán ügyvédi irodájának és kaszinóinak (Győr, Pécs, Miskolc) központi címével. Ez alkalommal a Püspökvár Kft.-t kerestük, ám egy udvarias hölgy közölte, hogy Rákosfaly úr szabadságon van, erről a témáról mással akkor sem tudunk beszélni, ha a kft.-nek nem egyedüli tulajdonosa, és még egy hölgy is a vezetőség tagja. Megadta viszont az ügyvéd úr mobiltelefon-számát (az már más lapra tartozik, hogy megköszöni-e neki Rákosfalvy úr), akit nyomban föl is hívtam. Bár szerénységem jól és tisztán hallotta az ügyvéd úr minden szavát, ő többször is a „rossz vonalra” hivatkozott, a Schäffer-házzal kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt, azt tanácsolta, hogy keressek valaki mást. – Vígasztalódjék, Rákosfalvy úr, keresek, mert az újságíró hivatása a pontos, hiteles, friss információk fölkutatása és közzé tétele. Tehát folyt. köv.

És még valamit: Magyarország, 2022 nyara: konkrét kérdések elől ma még bőven van kitérő. Kezdődhet az újabb ötéves titkolózási időszak Schäffer-házügyben. Az pedig, hogy Közép-Kelet-Európa egyik gyönyörű (vagy éppen legszebb) barokk terét, műemléki környezetét elcsúfítja a patyomkin-lepel, egyelőre senkit sem érdekel. – Senkit?